Items filtered by date: november 2018

Helikon 2018/22.

A Helikon második novemberi számának címoldalán az idén 75 éves Király László versei olvashatók. Verset Egyed Emese, André Ferenc, László Noémi, Karácsonyi Zsolt, Varga László Edgár, Horváth Benji és Lövétei Lázár László, prózát Tamás Dénes közöl. Tanulmányt Cs. Nagy Ibolya ír Király László novellisztikájáról, valamint Zsidó Ferenc közöl Király László Kék farkasok című regényéről. Kritika Antal Balázstól olvasható Király László legújabb, Sziklarajz című kötetéről, valamint Péter Árpád ír Szávai Géza Makámaszútra című könyvéről.

Borsodi L. László némasága

November 27-én, kedden este 18 órai kezdéssel mutatta be a Székelykeresztúrról érkező Zsidó Ferenc a Székelyudvarhelyi Városi Könyvtárban a csíkszeredai költő, Borsodi L. László Szétszórt némaság című prózaverskötetét. Néhány évvel ezelőtt ugyanebben a felállásban már találkozhatott a közönség a meghívottakkal, ugyanis szintén a könyvtárban a szerző két korábbi kötetéhez, a Parton és a Feljegyzések a földről című könyvekhez is lehetett már szerencsénk.

Doina Ruști regényrészlete

A szakács ára

Egy ideig egyedül maradtam az ajtónállóval, egy öreg törökkel, aki szikkadt volt, akár a kiszáradt forgács. Mozdulatlanul várakoztam. Egyszer csak megjelent egy bundákba bugyolált nő, aki nem volt más, mint Caterina Greceanu. Habár a nyakamig elzsibbadtam, éreztem, amint parfümillat csapja meg az orrom. A függöny felemelkedett, s az ajtónálló törökül hablatyolt valamit. A függöny nyílásán át egy sárga díványra lehetett rálátni, mely egyik oldalán lekerekített volt, mint egy hatalmas sajt, közepén pedig egy selyemkupac tornyosult, melyből egy török barnás arca kandikált ki. Ismail Bina Emeni volt, akit sosem tudtam kiverni a fejemből.
– Girin! – szólalt meg csábítóan: ennek az embernek volt a legálnokabb hangja azok közül, akiket addig hallottam.

Korunk 2018/12.

A Korunk folyóirat decemberi számának témája: Impériumváltás Erdélyben (1918–1920): Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

Beszélgetés Szabó T. Annával

Tizenöt évet élt Kolozsváron egy nagy nyelvész unokájaként Szabó T. Anna, utána Szombathelyre költöztek szüleivel. Bár szüleinek döntéséhez nem sok köze volt, mégis sokáig lelkifurdalása volt emiatt. Ma már úgy érzi, a kiköltözés jót tett neki: itthon ugyanis mindig „kisanna” volt, Szabó T. Attila unokája, míg Magyarországon senki lehetett. „Senkinek lenni pedig jó, ha valaki akar lenni az ember.” Szabó T. Anna pedig, amióta az eszét tudja, költő akart lenni. A költő pedig rövid idő után írótársat is kapott maga mellé: Szabó T. Anna és Dragomán György immár 23 éve házasok. Alkotói kapcsolatról, női költészetről, anyaságról is beszélgettünk.

– Költő. Az emberek nagy többsége még mindig egy szakállas, bajszos férfit képzel maga elé, ha meghallja ezt a szót. De itt beszélgetünk most Szabó T. Annával, aki költő, költőnő a maga valóságában. Te is találkozol még ezzel a sztereotípiával?

– Érdekes, mert amikor nem találkozom vele, akkor én hozom elő. Még azt hozzá kell tennem, hogy általában halott is a jó költő, ezt is hozzá szokták tenni. Érdekes módon a gyerekek ismerik a legjobban a kortárs irodalmat, az olyan iskolákban, ahol a tanítónénik hoznak kortárs irodalmat, vagy ahol a szülők vesznek könyvet, ott mindig azt látom, hogy a gyerekeknek felragyog a szeme, és ismerik a kortárs költészetet, ami nagyon jó érzés. Azt hiszem, hogy egy mai gyerek nem gondolja ma már, hogy a kortárs költészet nem létezik. Aztán egyre kevésbé tanulják. Annyi tananyag van magyarból, hogy nem jutnak el a kortársakig. De szerencsére vannak olyan antológiák, mint például a Szívlapát, amelyek kortárs költőket mutatnak be gimnazistáknak. Egészen fiatalok is vannak benne, és nagyon sok nő is.

Kolozsvári Kikötő negyedszer

Hét országból több mint harminc meghívott érkezik az idén november 26 és 28 között, negyedik alkalommal megszervezett Kolozsvári Kikötőbe. A tizennégy fiatal magyar (Erdélyből, Felvidékről, Délvidékről és Magyarországról érkező) szerző kolozsvári bemutatkozása mellett három román és három lengyel szerző is fellép; a Donau Langue programpontban magyar, román és szlovén folyóiratok szerkesztői szólnak a folyóiratok jelenlegi állapotáról. A Kikötő műsorában két könyvbemutató és koncert is helyet kap.

Lucius Caius Tarquinius Porsenna emlékiratai

Lucius Caius Tarquinius Porsenna emlékiratai (részletek)
(Laúxie Káe Tárkun Porszéna)

Vicem pro vice reddo tibi bone amice. Dono Tibi librum, Alexius Magnus.

I.
(Nem is fontos.)

Több mint két ezredév távlatából meglehet, néha nevettető és humoros lesz, amit írok. A szándékom nem ez, de ellenemre sincs, hiszen a humor, amelynek nevét (is) ellopták a latinok, nem mást jelent, mint az istenek éltető nedvét az emberekben.
Sorolhatnám címeimet, neveimet (így is túl sok van belőlük) – de ez már aligha érdekelne bárkit is. Még az én koromban sem érdekelt, pedig akkor tényleg nagy voltam, és szent. Persze, ezt mi sosem vettük komolyan.

MMA-díj Dávid Gyulának és Láng Gusztávnak

A tagozati díjak átadásával tartották meg a Magyar Művészeti Akadémia évi második rendes közgyűlését 2018. november 22-én a Pesti Vigadóban. A Magyar Művészeti Akadémia Díjszabályzata értelmében 2018-tól tagozatonként már akár két díj is adományozható. A díjazott az adományozásról igazoló oklevelet kap; a díj pénzbeli elismeréssel jár, amelynek összege bruttó 1 millió forint.

Magyarok a román nemzetállamban

Magyarok a román nemzetállamban: ezzel a címmel hirdet riportpályázatot a Székelyföldi Magyar Újságírók Egye­sülete (SZMÚE). Irányadó kérdéskör: Milyen következményekkel járt Erdély Romániához csatolása az itteni magyarokra nézve? Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetüket? Miként viszonyulnak a szülőföldhöz és a nemzeti önazonossághoz? Van-e közösségi jövőképük Látnak-e megoldást gondjaikra és miként lehetne azt megvalósítani?

Irodalmi interferenciák

A marosvásárhelyi Kultúrpalota Tükörterme adott otthont vasárnap a Romániai Írók Szövetsége Marosvásárhelyi Fiókja és a „Societatea Scriitorilor Mureşeni – Ardealul Könyvkiadó” által szervezett „Román-magyar irodalmi interferenciák” elnevezésű szimpózium első kiadásának. A Marosvásárhelyi Írói Egyesület megalakulásának 50. évfordulója alkalmából szervezett eseményen a Marosvásárhelyi Fiók román és magyar tagjai értekeztek a román és a magyar irodalom kölcsönhatásáról, a román-magyar műfordítás kérdéseiről, a párbeszéd, az együttműködés további lehetőségeiről.

Subscribe to this RSS feed