Items filtered by date: július 2018

Petrozsényi Nagy Pál: Bukfenc

– Egy, kettő, egy, kettő...! Mellet ki, térdeket föl!
A sasorrú, enyhén pocakos tanár gyönyörködve mustrálta egyik tanítványát. A lány tizenöt éves volt, bogárszemű, combjai izmosak, csípője enyhén ívelt. Beck ötven, ehhez képest elég jól bírta magát. Fiatalosan járt, mozgott, beszélt – hovatovább egyre görcsösebben, hátha becsaphatja a közelgő öregséget. Felesége elhunyt, talán egy új asszony... Á, hacsak nem fiatal, friss bőröcske, aki még őt is hangulatba hozhatná. Mint... mint ez a kölyöklány, noha évre még gyerek, plusz a tanítványa, akivel így legfeljebb csak szemezhet, azt is diszkréten, nehogy folt essék tanári becsületén.

Székelyföld 2018/7.

Szépirodalom
Ágh István: Harmadik emelet
Szálinger Balázs versei
Zelei Miklós: Koala (Csapatépítő tréning)
Varga Melinda versei
Czegő Zoltán: Virág a gáton
Fekete Vince versei

Átadták a Romániai Írók Szövetsége díjait

Ünnepség keretében adták át július 16-án a Romániai Írók Szövetsége kolozsvári fiókszervezetének díjait. A kitüntetettek között magyar alkotók is vannak: Egyed Emese kapta a Dsida Jenő-díjat, a marosvásárhelyi Lector Kiadónál 2017-ben megjelent Paian című verseskötetéért; a Páskándi Gézáról elnevezett díjat Király Farkasnak ítélte oda a zsűri Sortűz című regényéért (Sétatér Könyvek, Kolozsvár, 2017); Demeter Zsuzsa Bretter György-díjban részesült a Kinde Annamáriáról írt kismonográfiáért (Szandra May a hóhullásban. Kinde Annamária költészete, kismonográfia, Lector, Marosvásárhely, 2017). A 2017-ben megjelent magyar nyelvű könyvek zsűrizésében Karácsonyi Zsolt és Balázs Imre József vettek részt.

Farkas Wellmann Éva Parancsolatok c. kötetéről

Költő, bármiből írhatsz verset, csak aztán le ne bukjál, parafrazálhatnánk Arany János Vojtina ars poétikája című költeményében megfogalmazott művészi hitvallását. Farkas Wellmann Éva legújabb verseskötetét* olvasva óhatatlanul ez az Arany-intelem jut az eszünkbe. Szerzőnk ugyanis szokatlan témát választott: ciklusba rendezett verseskönyve bibliai vonatkozású. Abban, hogy egy költő a Bibliához fordul, még semmi rendkívüli nincsen. A Biblia - a görög-római mitológia szerteágazó gyűjteményével egyetemben - európai identitásunk alapkönyve, így természetes, hogy gyakori ihletforrás - s nemcsak az irodalom számára.

Gerlóczy Márton Erdélyben

Gerlóczy Márton: Mikecs Anna - Altató című regényét mutatják be egy erdélyi körút során. Július 18-án 18 órától Brassóban a brassói magyar evangélikus templom gyülekezeti központjában (str. Iuliu Maniu 2), a szerzőt faggatja Ambrus Attila újságíró.

Regénypályázat nőknek

2018 a NŐK ÉVE az Atlantic Press Kiadóban! Számukra ír ki regénypályázatot a kiadó.

Helikon 2018/13.

Megjelent a Helikon első júliusi száma, benne Horváth Benji, László Noémi írásai és Papp Attila Zsolt verse Kányádi Sándor emlékére, Horváth Csaba beszélgetése a 90 éves Benkő Samu művelődéstörténésszel, Vörös István és Debreczeny György versei, Bogdán László és Márton Evelin prózái, Láng Orsolya naplója, Lakatos Artur kritikája Fodor János Bernády György. Politikai életrajz című könyvéről, valamint Fried István kritikája Markó Béla Bocsáss meg, Ginsberg című kötetéről.

Ágoston Vilmos Godir és Galanter c. regényéről

AZ ABSZURD, AMELYBEN ÉLÜNK*

Az sem túl gyakori, hogy valaki a kétkezi munkáslétből kitartó tanulás révén értelmiségi státuszba kerüljön, ám ennél is ritkább, hogy egy idegen nyelvekben és világirodalomban jártas filozopter, ismert és elismert író, elgondolkodtató és sikeres könyvek szerzője egyik napról a másikra hirtelen ott találja magát a társadalmi munkamegosztás legalján, még a munkások között is páriaként: szakképzetlen fizikai munkásként. Ágoston Vilmosnak volt ebben része. Kétszer is. Nem úgy közeledett a proletár létformához, mint magasból leereszkedő, furcsaságok után kutató szociológus, hanem mint kenyerét keservesen így kereső, a túlélésért küzdő személy. De ami a hátránya, az az előnye is: így sokkal mélyebbre nyílt alkalma belelátni egy olyan világba, amelyről értelmiségi foglalkozást űzőknek többnyire téves, vagy éppenséggel semmilyen fogalmuk sincs.

Lucian Blaga versei

Én nem zúzom szét a világ csodakelyhét
Eu nu strivesc corola de minuni a lumii

Én nem zúzom szét a világ csodakelyhét
és nem ölöm meg
az eszemmel a titkokat, melyeket találok
az utamon
a virágokban, a szemekben, az ajkakon vagy sírokon.
Mások fénye
megfojtja a rejtett ismeretlen varázsát
a sötétség mélységeiben,
de én,
én a világosságommal növelem a világ rejtélyét -

Látó 2018/6.

A Látó folyóirat júniusi számának tartalmából:

Vers, próza
László Noémi
Egyenes beszéd
Lokodi Imre
Patkányirtás
Simon Márton
691 betű múlt vasárnapról
Error 404
Türkiz belépő

Subscribe to this RSS feed