Szerkesztőség

Szerkesztőség

Magyarok a román nemzetállamban

Magyarok a román nemzetállamban: ezzel a címmel hirdet riportpályázatot a Székelyföldi Magyar Újságírók Egye­sülete (SZMÚE). Irányadó kérdéskör: Milyen következményekkel járt Erdély Romániához csatolása az itteni magyarokra nézve? Hogyan ítélik meg a jelenlegi helyzetüket? Miként viszonyulnak a szülőföldhöz és a nemzeti önazonossághoz? Van-e közösségi jövőképük Látnak-e megoldást gondjaikra és miként lehetne azt megvalósítani?

Nyomkeresők Erdélyben

Nyomkeresők: ezzel a címmel rendezett irodalmi estre várják a literatúrakedvelőket. Gyukics Gábor költő, Jász Attila költő és Murányi Sándor Olivér író fellépésére november 26-án, hétfőn 17 órától Marosvásárhelyen a G-ben, 28-án, szerdán 17 órától kerül sor a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtárban, november 29-én, csütörtökön 19 órától pedig a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szállodában.

Rész és egész

A SZITAKÖTŐ gyerekfolyóirat alkotói pályázatot hirdet RÉSZ ÉS EGÉSZ címmel. Az apró fogaskerék hibája fenyegetheti a hatalmas szerkezet működését, egy gén befolyásolja az ember egészségét (egész-ségét), de egyetlen hős megmentheti a birodalmat a pusztulástól. A Szitakötő tavaszi számában az egyéni felelősség és az együttműködés, a természeti és a társadalmi törvények vizsgálatával arra keressük a választ, hogy miként hat egymásra rész és egész.

Király László 75

Király László, József Attila- és Babérkoszorú-díjas költőt, írót, a Helikon folyóirat főmunkatársát, korábbi főszerkesztő-helyettesét köszönti 75. születésnapja alkalmából: André Ferenc, Egyed Emese, Horváth Benji, László Noémi és Varga László Edgár. Ezt követően legújabb, Sziklarajz című, a Sétatér Kulturális Egyesület kiadásában megjelent verseskötetéről beszélget Király Lászlóval Fekete Vince és Lövétei Lázár László.

Dávid Gyulát és Sántha Attilát díjazták

Az RMDSZ és a Communitas Alapítvány immár negyedik alkalommal szervez központi eseményt a magyar nyelv napja alkalmából: idén Sántha Attila költőt, nyelvészt és Dávid Gyula irodalomtörténészt, ’56-os volt politikai foglyot díjazták a kolozsvári Bánffy-palotában.  Az RMDSZ, a Communitas Alapítvány, illetve a Kós Károly Akadémia Alapítvány által, a magyar nyelv napja alkalmából alapított díjat Sántha Attilának, a Bühnagy szótár szerzőjének adták át a székely nyelvjárás bemutatásáért. Az írót és a 13 évig készült nagyszótárt Péntek János, az Anyanyelvápolók Erdélyi Szövetségének elnöke méltatta.

György Attila etruszk kötetéről

Etruszk vagyok – mondja a pillanatnyilag legnagyobb székely író, György Attila, aki, mint tudjuk, pontosabban nem is székely, hanem csángó. És ezt senki sem vonhatja kétségbe és nem is akarja, mert mit tudjuk mi, hogy mit hordoznak a gének, hányszor és hogyan ismétlődtek a DNS-ekben a fehérjeláncok – ATGC, a négy fehérje betűjele –, amiben benne az egész emberiség története. Aki olvasta György Attila Harminchárom című könyvét, ismeri a történetét annak, hogyan érkeztek meg az etruszkok a Gyimesekbe.

24. Vásárhelyi Könyvvásár

Színházi ősbemutatóval, irodalmi estekkel, koncertekkel, gyerekprogramokkal, olvasójátékkal, színházjegyekkel és persze a magyar könyvkiadás legújabb termésével várjuk az érdeklődőket november 15 és 18-a között. A lassan fesztiválként számon tartott vásár idén a Több, mint könyv mottó szellemében hívja közönségét a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház előcsarnokába. Ahogyan Káli Király István főszervező is hangsúlyozta ez a tér a kultúrát szerető emberek találkozóhelye.

Füzi László Váradon

A Várad folyóirat és a Szépírók Társasága kortárs irodalmi sorozata, a Törzsasztal vendége november 9-én, pénteken 18 órától az Illyés Gyula könyvesboltban (Teleki utca) Füzi László, József Attila-díjas író, irodalomtörténész, kritikus, a kecskeméti Forrás havilap főszerkesztője, a Németh László Társaság elnöke.
A 2000-es években a Szegedi Tudományegyetem Modern Magyar Irodalomtörténeti Tanszékén meghívott előadója volt, kutatási területe Németh László és a népi írók munkássága, a mai magyar irodalom.

Korunk 2018/11.

Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi.

Ion Nete prózája*

Az árny(ak) meg Blacky

*Ion Nete nyolcvan esztendős: Isten éltesse! (a szerkesztőség)

Megdermed a mennydörgés morajló robajára, amely mintha egyenesen a felhőkből szakadt volna alá: Ekkora behemót kutyát tartasz odahaza, és nem szóltál nekem?
A rettenetes mennykő-csapás először mintha belesulykolta volna talpaival a földbe, utána pedig úgy érezte, hogy a hetedik mennyországba röpíti. Látja a testét – mintegy villámfényben – töméntelen szilánkra röpülni szét, amelyekből aztán zöldszínű csillageső záporoz alá. A szerterajzó káprázat kitart egy ideig, majd belevész a végtelenbe.
Az “eget-földet rázó mennydörgés” hangja oly hirtelen elhal, mint ahogyan támadott. A nap fénye fokozatosan újra erőre kap, körülfolyva az ismert, mindennapi világot, amely továbbhalad megszokott útján. Mintha mi sem történt volna! Csupán csak annyi, hogy köröskörül a mindenség, a táj teljességgel más képet mutat, mint volt annak előtte.
A nap állásából ítélve úgy délfele járhatott az idő.

Subscribe to this RSS feed