Tanulmányok

Szilágyi Domokos: Felezőidő

A virrasztás értelme

Szilágyi Domokos kései pályaszakaszának egyik legszebb, s egyúttal az életmű legtalányosabb miniatűr remeke az 1974-es Felezőidő kötet címadó verse, a mindössze 19 soros Felezőidő. A költő kivételes lírai erővel és drámaisággal ütközteti a személyes sors végességét, az Én bezártságát és a világ megválthatóságának reménytelen reményét. Azért különösen izgalmas a mű, mert a kései lírában sűrűn előforduló határ-határtalan, véges-végtelen hermeneutikai fogalompárok helyett itt egyetlen, roppant kifejező, ámde legalább annyira sejtelmes költői metaforába sűríti bele az egész-létről és a halálértelmezésről szublimált intuícióját, tapasztalatát, a felezőidőbe.

Karácsony Benőről kortársak szemével

Rendhagyó életrajz

Karácsony Benő Klärmann Bernát néven született, Gyulafehérváron, 1888. szeptember 7.-én, és – Auschwitzban, 1944 nyarán pusztult el, mert zsidó volt, és sosem adta fel, nem keresztelkedett ki, bár az sem menthette volna meg a kor gyilkos gyakorlatától.

Asylium

Benedek Elek születésének 160. évfordulójára

Legendát, mítoszt termő-teremtő aforizmák, szállóigék koszorúzzák sugárzó alakját. Részben ő alapozta meg bölcs életigazságaival ezt a mítoszt, részben hívei, írófiai, tanítványai írták, vésték a halhatatlanság falára-falába élete, sorsa szentenciáit.
Csak azt írom le – mondta –, amit édes, jó szüleim és a gyermekek egyaránt zavartalanul olvashatnak.
Még a népmesékből is kilúgozta a sikamlós, zaftos szavakat.

Az idő feloldott kérdőjelei

Mottó: 2017-ben 50 éve annak, hogy megjelent a Vitorla-ének című versantológia, benne 28 fiatal romániai magyar költővel. Antológiák addig is jelentek meg, s ezután is fognak még megjelenni, de mindegyiknek megvoltak s meglesznek a maguk tanulságai*.

Irodalom Székelykeresztúron

Hol és kivel is kellene kezdeni a Keresztúr irodalmi életéről szóló bemutatót?, teszem fel magamnak némiképp zavartan a kérdést, hisz e város talán nem büszkélkedhet olyan nagy nevekkel, mint Nagygalambfalva Kányádi Sándorral, vagy Farkaslaka Tamási Áronnal (hogy a példálózással csak a szűkebb régióban maradjak). Igaz ugyan, hogy Tompa László Betfalván született (s Betfalva manapság már Székelykeresztúr adminisztratív része, utcája), sőt, az elemi iskolát is Keresztúron végezte, költővé azonban Udvarhelyen vált, munkássága inkább ahhoz a városhoz kötődik, annak a „márkaneve”.

Honvágy egy hazáért

Identitásváltozások a rendszerváltozások után induló erdélyi és vajdasági írók műveiben

Beszélgető-könyvében Bodor Ádám futólag megjegyzi, hogy a francia-német határon járva jóleső érzéssel tapasztalta, hogy semmiféle ellenségességet nem észlelt a két nemzet között, holott évszázadokon át háborúkkal ugyancsak meg volt terhelve a két nép viszonya. Úgy látszik, ennyit tesz a gazdasági jólét, teszi hozzá finom iróniával. Bodor persze tudja, hogy a gazdag Nyugat-Európa nemzetei közt is lappangnak feszültségek, gondoljunk akár a flamand-vallon, akár az ír-angol, vagy legutóbb a katalán-spanyol viszonyra, melyek időnként ott is radikalizálódnak, de kétségtelen, hogy összességében európaibb módon kezelik a határkérdést is, meg a kisebbségi kérdést is – s nem csak a gazdasági jólét miatt.

Mózes Attila írói világa

Szövegkörülmények

(Részlet a Történet polcnyi könyvvel. Mózes Attila írói világa című, rövidesen megjenelő kötetből. Lector Kiadó, Marosvásárhely, 2019.)

Az 1952-ben Marosvásárhelyen született és 2017-ben Kolozsváron elhunyt Mózes Attila egy olyan korszakban vált a romániai magyar irodalom jelentékeny alkotójává, amikor a régió szellemi teljesítménye köré (is) falat emelt a hatalom. Ezen a falon átjutni nehéz volt, és egyáltalán nem szimbolikus értelemben. A korszak írói bezáródtak és kizáródtak. Kizáródtak Magyarországról, a régión kívüli irodalmi műhelyekhez nehezen, vagy sehogy sem találtak utat, de legalábbis tartós jelenlétet csak kevesen tudtak teremteni a határ másik oldalán: leginkább azok, akik egész életművüket „áttelepítették”.