Zsidó Ferenc

Zsidó Ferenc

Zsidó Ferenc elbeszélése

A halhatatlanság ára

Ács Jenő a nagy háború utolsó évében vette meg a füzetet, amikor minden férfit behívtak a már nem egészen dicsőséges osztrák-magyar hadseregbe, az olyanokat is, akiket két-három éve még alkalmatlannak nyilvánítottak. Mint őt is. Nem érte váratlanul a behívó, volt ideje felkészülni – ha egyáltalán fel lehet készülni az ilyesmire. A füzetre is azért volt szükség. Mert az a kevés otthon maradt férfi, miközben a harctéri híreket tárgyalta, nem egyszer azt is szóba hozta, hogyan lehet növelni a túlélés esélyeit. És Ács Jenő valahonnan fölszedte ezt a könyves dolgot. Hogy az képes lelassítani, sőt egészen megfogni egy golyót. Egyesek csak legyintettek, hogy ugyan, badarság, de ő, amikor kézhez kapta a behívót, az első útját a könyvkereskedés felé vette. Otthon ugyanis nem tartottak könyveket, a kalendáriumot nem számítva, de azt nem vihette el otthonról, szegény asszony miből nézi ki majd, mikor kell malacoznia a disznónak?!

Várad 2018/7.

Várad folyóirat júliusi számának vezércikkében Szűcs László búcsúzik Fábián Sándortól. Az Irodalom rovat tartalma: az Élő Váradosok Zudor-performansza, Zudor János versei, Gondos Mária Magdolna alternatív bevezetője Zudor János kötetéhez, valamint Antal Balázs elemzése Zudor: Romániából jöttem c. kötetéről. A Társadalom rovatban Alföldi Imre regényes krónikája folytatódik, Fried Noémi Lujza a (Majdnem) elfeledett váradiakról ír. A Kultúra rovatban Tóth Hajnal a Juhász Kata Társulat váradi előadásáról, valamint a Bob és Bobék Orchestráról ír. A Kritika rovatban Tóth Gábor a szegedi szimfonikusok váradi előadásáról, Beretvás Gábor pedig az Örök tél c. filmről közöl méltatást. A Törzsasztal rovat közli a Vass Tiborral folytatott beszélgetés szerkesztett változatát, az In memoriam rovatban Fábián Sándor búcsúztatása olvasható.

A legfelső stáció

A hagyományos Molnár Vilmos-i erényeket megtartva, ugyanakkor új hanggal és újszerű témákkal lepi meg az olvasót a csíkszeredai szerző új novelláskönyve.*
Molnár Vilmos írásaira jellemző a meghökkentés, a rendhagyó elbeszélői/szereplői nézőpontok választása: célja ezzel az olvasó meglepése, gondolkodási sémáiból való kizökkentése, hogy más megvilágításból vizsgáljunk meg emberi magatartásokat, jelenségeket: önmagunkat.

Eltemették a szülőföld tárca nélküli miniszterét

2018 július 7-én örök nyugalomra helyezték szülőfalujában, Galambfalván Kányádi Sándor költőt. A helyi református templomban tartott ökumenikus gyászszertartást Kányádi György református lelkész, a költő rokona, valamint Böjte Csaba ferences szerzetes vezette: mindketten bensőséges kapcsolatot ápoltak Kányádi Sándorral, így beszédük egyszerre volt személyes, poétikus és megrendült. Kányádi György a prédikációját azzal zárta, hogy „Sándor bácsi világjáró óceánjárója révbe futott, de a szelleme itt marad, itt él, amíg verset szerető ember lesz a földön”. Böjte Csaba megmutatta, hogy egy gyászszertartáson is megfér egymás mellett a fenséges és a joviális: egy Sándor bácsihoz kapcsolódó anekdotikus élményét is megosztotta az egybegyűltekkel (a verseit szidhatja, de a pálinkáját nem). Búcsúztatta Kányádit továbbá a pályatárs és "napszámos" Dávid Gyula irodalomtörténész is, aki a személyes élmények, emlékek mentén összefoglalta Kányádi pályájának fontosabb mozzanatait, kiemelve lírájának főbb erényeit. 

A templomi szertartás után a költő hamvait tartalmazó urnát az egybegyűlt tömeg felkísérte a családi sírkertbe, ahol a hantolási szertartás után egy bensőséges hangulatú műsorban Böjte Csaba árvái, illetve a Kaláka együttes a költő több megzenésített versét adták elő. A temetésen elhangzott: Kányádi halála gyásznapként vonul be a köztudatba. A szülőföld tárca néküli minisztereként sokat tett a székely/magyar kultúráért, így az utókor őrizni fogja emlékezetét.

Tekintélyes tömeg gyűlt össze a temetésre (az esős, viharos idő ellenére), a gyászolók soraiban számos költő/író is ott volt a határokon innen és túlról, ugyanakkor számos politikai/közéleti személyiség is.

Székelyföld 2018/6.

A Székelyföld folyóirat júniusi számának fókuszában a gyermekirodalom áll, az impozáns tartalmú lapszámot Borsodi L. László vendégszerkesztő állította össze. Az irodalom rovatban a következő szerzők gyermekverseit, meséit olvashatjuk:

Nagy Attila: Csillagköz c. kötetéről

A Marosvásárhelyen élő Nagy Attila életében szervesen összefonódik a versírás és az orvosi hivatás, a kettő inspirálja egymást: orvosként testközelből tapasztalja meg a szenvedésre adott választ – az ember igazi énje az efféle határhelyzetekben ismerhető meg leginkább. Bevallása szerint mindig arra törekedett, hogy saját mércéje szerint a maximumot hozza ki magából költőként, ugyanakkor sosem próbálta felküzdeni magát az „élbolyba”, (bár tagja a Romániai Írók Egyesületének, a Magyar Írószövetségnek és az E-MIL-nek is).

Udvarhely Napok - sok irodalommal

Számos irodalmi rendezvénnyel kecsegtet a másodszorra megszervezett Udvarhely Napok, melyre a Városi Parkban és környékén kerül sor június 8-9-10-én. Pénteken, Június 8-án 16 órától hármas könyvbemutató lesz az Udvarhelyi Híradó és a Príma Rádió közös sátrában: a csíkszeredai György Attila Lucius Caius Tarquinius Porsenna - Emlékiratok című kötete, a szintén csíkszeredai Molnár Vilmos Csodák ideje című kisprózakötete és Bálint Tamás Hibalista című verseskönyve lesz terítéken.

Mókuskerék

Bemegy az atyafi például a tanácshoz (más hivatalt is mondhatnék, egyre megy), hogy azt mondja, szüksége lenne egy iratra, mellyel igazolhatná, hogy nem tartozik a helyi adókkal/illetékekkel a városnak. Miután rövidke sorban állás után előadja óhaját, orra elé nyomnak egy kérést, hogy azt töltse ki, s fáradjon át a másik osztályra.

Várad 2018/4.

A Várad folyóirat áprilisi számában verssel jelentkezik Molnár Zsolt, Juhász Zsuzsanna, Csontos Márta, Lőrincz József, Saitos Lajos és Tóth Ágnes; prózát publikál: Dinók Zoltán, Szamos Mariann és Szombati István. A Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre Tejfoggal kőbe című regényes önéletrajzi krónikája, a Kultúra rovatban Péter I. Zoltán az egykori nagyváradi újságíróklubról értekezik, Boka László pedig Babits és Kosztolányi Arany-képéről közöl tanulmányt. A lapban olvasható Kőrössi P. József Grecsó Krisztiánnal folytatott Törzsasztal-beszélgetésének szerkesztett változata.

Könyvek, utazások

Könyvek, utazások címmel irodalmi estre kerül sor Kézdivásárhelyen 2018 május 16-án, szerdán 18 órától a Vigadóban. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája szervezésében zajló rendezvényen ezúttal négy fiatal szerző mutatkozik be Kézdivásárhelyen: André Ferenc, Borcsa Imola, Kulcsár Árpád és Serestély Zalán. Beszélgetőtárs: Gyergyai Zsuzsa

Subscribe to this RSS feed