Markó Béla költői pályakezdése
Útkeresés köztes pillanat(ok)ban
(A szavak városában, 1974; Sárgaréz évszak, 1977)
Markó Béla visszatérése a politikából az irodalomba, a költészethez a kétezres évek első évtizedének második felében, a politikusi tevékenység helyett a szépírói vállalása hivatásként, az irodalom, a versírás iránti igen mély és régi keletű elköteleződéséből ered. Már tizenhét évesen, tizedikes gimnazista korában (1968-ban), az alig hét évvel idősebb, de már ismert, első kötetét éppen megjelentető Farkas Árpáddal, a sepsiszentgyörgyi Megyei Tükör szerkesztőjével, később a Forrás második nemzedékeként elhíresült írógárda egyik vezéralakjával és Székely Jánossal, a jeles költővel, a marosvásárhelyi Igaz Szó versrovatának már akkor is nagy tekintélyű szerkesztőjével levelezett verseiről, s rövidesen meg is jelentek azok mindkét lapban.