Szente B. Levente versei
Tőled tudom
látni akarom zilált hajkoronád
mely beterít mindég
amikor egymásra szükségünk van
és lenne mindig már
húsomba vájsz éjjelente –
tőled tudom
hogy nem találtál
Ami fent
szélsőségem -
virág vagyok
fejfád leszek
Hagyomány
hegedűben cimbalmot
tárogató mellé szaxofont
táncolni csöndben hagyjatok
Kísértés
árnyakat döntött sötétben -
leomló falakból
lett énem
Temetetlen
magányunkra
hullnak szemeidben
szerető göröngycseppek
Teremtéskor
lenni verejtékedben
mezítláb messzibb ellátni -
megszületni jöttem
Üzenet
megálmodtam arany
vesszőkezed
beléd temetkezem