B.Tomos Hajnal versei

HALÁLKÖZELBEN

végig ő vizsgált 
fekete köpenyében
nem az orvos

szálkás ujjával
pengette gerincem:
laza húr

már mélyen a tudat
tengerszintje alatt
meglepett bűzös lehelete

sokáig fojtogatott
testem körül sűrű
buborékok szálltak fel

végül elment
megunt vagy
csak pihenőt tart

nem tudom
tintaszin kézjegyét 
itt hagyta torkomon

VARIÁCIÓ EGY ARS POETICARA
(Nichita Stănescut parafrazálva)

Véréig bontani a létvalót
s feloldódni benne,
mint óceán-szerelemben,
mikor nem tudni már,
hol fejeződik be a férfi
s kezdődik el a nő árama -
aztán már nem
egy körülhatárolt formában 
élni tovább, 
csak fényvegyületekben:
mondjuk a szurokból szabadult
léptek röptében,
egy Bach-fúga lélegzetében,
vagy az épp megszülető perc
rettenet-örömében –

belakhatod igy folyamatosan
omló-sarjadó városait,
járhatod utcáit,
mint lávaként kigyózó áramköröket, 
melyek piszokallergiát, szóhűséget 
és tükörkép előtti megtorpanást 
csempésznek szellemedbe,
hogy eggyé lehess vele
s benne az archiv posztulátummal :
önmagad igazának súlyával.

ÖRÖKRE BEFEJEZETLEN

Félszeg és képlékeny vagyok,
mint szándékosan abbahagyott szobor,
melyről tudva tudja alkotója,
hogy soha nem lesz tökéletes.

Rámragaszt ma is valamit a Mester,
holnap behorpaszt, sebet váj testemben,
megvon egy árkot, mélyiti tekintetem :
önmagam igy sohasem lehetek.

Széz kérdés bomlasztja lényegem
s minden nap súlyosbit egy válasz,
meztelen vagyok mégis, akár az igazság
szemérmét bárhogy is takarnád.

Láttam fát, melynek gyümölcse
lehullott már zölden,
de újra és újra virágzott :
génjében élt küldetése.

SELEJTÁRU

Próbáltak fejtetőre állitani,
hogy agyamra menjen a sok
hajóroncs feladott reménye,
a palackposták idejétmúlt üzenete,
hogy rozsdás levelekként boritsanak el
a lakatlan szigetek -
de nem találtak rajtam jelmagyarázatot.
Nem mutatta testemen fekete nyil
a lenn meg a fenn irányát,
nem óvott rágalmak jégesői ellen
a nyitott esernyő
s törékenységemet sem jelezte
üres pohár.
Az emberiség hangya-bazárjában
igy minősülhettem eladhatatlanná:
selejtáruvá -
akár a temetők csendje,
melyet már nem birhat szóra senki.