Dimény Árpád versei

Tier Nan Gorduin dicsérete

muzsikás dzsigoló e világcsavargó
ilanori trubadúr
nyolchúrú lantjával mit kísér vulgár dal
s madárként vijjogó húr
nem tudni ki fia szülte melódia
hol sok kurta farkú kúr

minden fehér kebel szemet reá emel
de az ő szívét soha más
meg nem dobogtatja; boszorkányság rabja?
valóság vagy látomás
mi űzi az álmot? „bárd az éjt kell járnod!”
az lány néki gödröt ás

vadnak ingerlése az bátrak erénye
és tartatik bolondnak
vagy hamisat beszél azt állítja nem fél
mert szájharcosok vannak!
kiknek karja-kardja nem hulláknak varja
s fegyverük nem puszta szavak!

ilyen legény Tier ördöggel játszik s nyer
az bajban senkit nem hagy
koldust aranypénzel éhezőt vendégel
csak idézd ha bajban vagy
mindeneken segít mégsem vonzza az hit
istenekre dühe nagy

mondogatja sokszor hangja pogány ostor
dörren aztán néma csend:
„isten csak bolondé – bolond az istené
ezen hízik papi rend
s úgy nyakon vágom ily nagy szamárságon
ki töpreng s bután mereng!”

az elhamarkodás csak ködbe markolás
önistened magad légy!
formálja gondolat s vice-versa patt!
nem kerget őrült eszmét
„szar öröklét-balzsam arcom hogy üsd tartsam?”
alleluja alleluja még!

otthona az róna halál az lakója
ő neve veszedelem
akár Sheral-hegység zsoldos hitetlenség
benne biza megterem
ám ahogy lágy ének nyugtatója éjnek
hivatása szerelem

jó zeneszerszáma mindeneken fáma
az láz mely hang lesz s táncol
fület kényeztető hűséges szerető
vágyaknak könnyű fátyol
halálba ringató bús trójai faló
mely gyakran szól az gyászról…

szólhatna dal tovább de élet mostohább
boldogságot nem mérik
hol az tartomány bátor bástyamagány
mit nem dőjt le sok évig
az idő hiéna; a sors keze béna
fonalát szertetépi …

 

DÉJA VU
hármat találhat
én sem ideges
sem zavart nem leszek
valaki kérdez hogy ez mivel jár?
viszket – de el nem vakarom
nem bánom ha már most számon kérik
(hasat be mellet ki)
miért éltem annyi évig

a valakinek hosszú a mondanivalója
– pálfordulás –
nem tudja de csak az alkotás végleges
s most rajtad áll
hármat találhatsz
én sem ideges – ötlik át –
sem zavart nem lehetek.
ígérem, majd fellapozom a metrikát
s a helyesírásom ellen is teszek.

P.S. változtatni azon ami nincs
megírva
lehetetlen
de bátraké a tyúkszem
(nyakam töröm egy aforizmában)
szöveghű legyek?
akkor majd  non posible eltévednem
valószínű ezt még nem írták meg:
lappang a lapláz.

 

IDILL
felhőtlen vasárnap
a nap már rég fent
autóstoppal a közeli
faluba ahol fehérre
meszelt cukrászdában
aránylag friss tésztát
ehet akárki nagy mű-
anyag székben ülve
halk sztereo zenegép
csak monóban ujjal
végigkísérhető a
taktus tam-tam-tam
a divat itt sem ki-
halófélben a lányok
(jó nevelést kaptak)
űrhajósruhára emlékez-
tető szerelésben a kávé-
nak iszap íze van talán
a patak vize vagy a filter
már eldobható a baromfiak-
ban nem tesz kárt a forgalom
mint ahogy a lányokban
(a véletlen számítás még
nem elfogadott tudományág)
mindent körülleng a gané
s a szénaillat a házak
kapui lefekvésig nyitva
állnak vacsora előtt