Könyvekről

Shrek Tímea Halott föld ez c. kötetéről

MÁS VILÁGOK

„– Eredj, pakold össze a lomod! ‒ szólt az anya a kislányhoz.
‒ De én nem akarom! ‒ Dehogynem, költözünk, ezt mán megmondtam! – De én nem akarok a táborban lakni! Én itt maradok az utcában a mamával!
‒ Olyan nincs, jössz és kész! – Anyukám, könyörgöm, hadd maradjak itt mamánál!
‒ Nem! – mondta az anya, majd rúgott egyet az oldalába, mint ahogy a kutyáknak szokták. ‒ Takarodj, és szedd a lomod!
[…] – Nem ‒ válaszolta a lány zokogva. – Há mé’? ‒ Mert félek. – Oszt mitől? ‒ Attól, hogy olyan leszek, mint te.”

Farkas Wellmann Éva: Parancsolatok c. kötetéről

A mózesi tízparancsolat 21. századi olvasatát adja Farkas Wellmann Éva Parancsolatok című kötete, mely az ótestamentumi törvények aktualitását elsősorban filozófiai-etikai szempontból vizsgálja meg. Az erkölcsi dimenzió mellett mégis talán az esztétikai a lényegesebb, végtére is versekről van szó – és a versekhez írt dalokról.

Borcsa János: Örökségem c. kötetéről

Borcsa János: Örökségem (jegyzetek, glosszák, tárcák). Ez a könyv egy apró darabokból (jegyzet, tárca, vázlat, karcolat, szösszenet stb.) felépülő, végteleníthető (végtelen) monológ, ennek szinte minden regiszterével: magánbeszéd, fohász, ima, segélykiáltás, „akkorismondomamagamét-mindig”, amelyben egy értelmiségi a századvégen (XX.) és a századelőn (XXI.) számbaveszi külső- és belső környezetét, saját világát, e környezet és világ külső-belső „állapottyát”; teszi mindezeket aggodalommal, tenniakarással, jobbító (leíró) szándékkal.

Herta Müller: Fácán az ember, semmi több c. könyvéről

A Fácán az ember, semmi több Herta Müller negyedik, magyarul megjelent könyve. A rövidke elbeszélés roppant súlyos, letaglózó olvasmány. Szikár, tűpontos, néhány szavas mondatokból álló, sallangmentes („bodorádámos”) szöveg, mely egy-két oldalas, önállóan, szabadversként is működő fejezetekre oszlik, és ebből az erősen egymásba kapcsolódó és kapaszkodó szövetből áll össze a ’80-as évek bánsági sváb falujának keserű költeménye.

Szőcs Kálmán válogatott verseiről

Ugyanúgy olvasunk-e húsz-harminc év múlva egy könyvet, egy életművet, a verseket, versesköteteket, mint ahogyan olvastuk valamikor, annak idején, mondjuk kamaszkorunkban? Ugyanaz a költő, ugyanaz az életmű áll-e szemben velünk most, mint akkor? Változtak-e vajon azok a versek? Vagy mi változtunk volna? Nyilván nem változtak, ugyanazok maradtak, csak mi lettünk mások, öregebbek, talán tapasztaltabbak, talán kifinomultabb lett az ízlésünk, talán sok-sok költőt, sok-sok költeményt olvastunk azóta, szélesebb lett a paletta, másképp látjuk, olvassuk ma, mint akkor, ki tudja?

Tóth Ágnes kocsmameséiről

Egy váradi kiskocsma történeteit, életmeséit gyűjtötte kötetbe Tóth Ágnes. A kis sarki ivó, valahol a Sebes-Körös partján, még a régi békeidőket idézi, merthogy ezek a kiskocsmák mára a múlt ködébe vesztek, helyüket átvették a divatos romkocsmák, elegáns bisztrók, ahová turisták, diákok és ráérős úrinépek térnek be napközben.
A Kocsmamesék főhősei önmagukat adják, minden megjátszás és álca nélkül. Saját életüket élik és vonszolják napról-napra. Egyszerű kisemberek ők, akik, ahogy a szerző fogalmaz: „bár nációban, műveltségben, világképben sokfélék, jól megértik egymást. Összekovácsolta őket sorsuk, meg az ital.”

Magyari Lajos szava lélekcserélő időkben

Várjuk a szavát, akiben bízunk. Gyermek a szüleiét, gyönge az erősét, útrakelő vagy pályakezdő a tapasztalt, bölcs emberét. Ezzel függ össze az is, amit a leírt szóról tartanak, hogy tudniillik annak nagy hitele van. Legalábbis addig, amíg el nem játsszák, le nem járatják. Valamikor a magyar ember kimondott szava is – ahogy máig emlegetik – kontraktus volt, azaz felért egy szerződéssel.

Ferencz Imre: Válogatott versek c. kötetéről

A százkötetesre tervezett Székely könyvtár 69. köteteként jelent meg Ferencz Imre Válogatott versek című kötete 2018-ban. A szerző pályáját meghatározza, hogy évekig újságíróként dolgozott, falujáró riporterként: ez verseinek világlátásában is visszaköszön, ugyanakkor, Ferencz Imre saját bevallása szerint ez visszafogta a lírai termést, ezért igazi kiteljesedésről, költői újjászületésről inkább csak élete delén túl, nyugdíjba vonulása után beszélhetünk (e könyv megjelenésének évében 70. életévét töltötte a szerző). E kötet anyagát mintegy húszévnyi verstermésből válogatta össze a szerkesztő, Fekete Vince: 1998-2017 közt született alkotások sorjáznak, időrendbe szedve.

Háy János Kik vagytok ti? c. kötetéről

Hosszú évek munkáját felölelő, értékes könyv született a magyar irodalom jeles képviselőiről, amolyan háyjánososan. Szerb Antal óta nem sokan vállalkoztak efféle átfogó irodalomtörténeti és életútfeltáró mű megjelentetésére. Éppen ezért is lett hiánypótló és megkerülhetetlen olvasmány Háy János új könyve, ami egyben izgalmas találkozás is azokkal a klasszikus írókkal, költőkkel, akikkel lehetséges, hogy sokan utoljára csak az iskolapadban találkoztunk, egyfajta piedesztálra emelve, olyan szerepekbe szorítva, melyek nem minden esetben vagy egyáltalán nem tükrözték a valóságot.

Györffi Kálmán válogatott novelláiról

Az erdőszentgyörgyi születésű (1945), jelenleg Marosvásárhelyen élő Györffi Kálmán egy ideje el van tűnve az irodalmi életből, pedig az 1970-80-as évek nagy reménysége volt, az erdélyi prózanyelv megújítójaként ünnepelték, kiemelve sajátos időkezelését és lényeglátását.  Az 1980-as évek végére valahogy elfogyott körötte a levegő, az államhatalommal is meggyűlt a baja, így 1989-ben kiszökött Magyarországra. Itt egy ideig egy kis győri lapnál dolgozott, de képtelen volt megszokni az új rendet, másfél év után hazatelepedett. Közben azonban itt is megváltozott a világ, ő pedig lassan elhallgatott.