Könyvekről

Állomás, éjszaka

Párbeszéd egy Bodor-novellával

Bodor Ádám Állomás, éjszaka (Megérkezés északra, Kriterion Könyvkiadó, Bukarest, 1978) című novelláját folytatja tíz erdélyi szerző: Balázs Imre József, Demény Péter, Dragomán György, Hajdú Farkas-Zoltán, Hertza Mikola, Láng Zsolt, Molnár Vilmos, Potozky László, Szabó Róbert Csaba, Székely Csaba.

Kiadta a Koinonia Kiadó, Kolozsvár, 2011.

Az erdélyi Madonna

Bogdán László új verseskönyvéről

Az erdélyi Madonna epikus költemény, egy asszony sorsán keresztül azokat a történelmi traumákat villantja fel, amelyeket a huszadik században kellett elszenvednie az erdélyi magyarságnak: a két világháborút, Erdély elcsatolását és a kollektivizálás rémségeit. A költeményben „felragyogtatott hőstörténet” tragédiája a kollektív emlékezetet erősíti a szenvedés kohójában. A kötetet a neves festőművész, Márton Árpád illusztrálta, kiadta a Pallas-Akadémia Kiadó, 2012.

Könyv, világvége-hangulattal

Bodor Ádám: Verhovina madarai című kötetéről

A kolozsvári születésű, Budapesten élő író legújabb művében egy képzeletbeli, peremvidéki település, Verhovina életébe csöppenünk. Megismerkedhetünk e babonás kis közösség szerény mindennapjaival és hiedelmeivel, miközben változás szele fúj a térségben. Verhovina egy létező település Ukrajnában, azonban, ahogy az író is hangsúlyozza és ahogy a könyvből is kiderül, a cselekmény egy képzeletbeli településen játszódik valahol Kelet-Európában, Kárpátalján. Nem tudni pontosan milyen nemzetiségek élnek itt, a nevek az író agyszüleményei.

Gimikönyv „duóban”

Steven Cook – Szakács István Péter: Gimicsodavilág című könyvéről

A székelyudvarhelyi Tamási Áron Gimnázium tanára – több szépirodalmi kötet elismert szerzője – ezúttal skóciai „barátjával” közösen (akinek a neve magyar fordításban, meglepő módon ugyancsak: Szakács István!) lép a közönség elé egy újabb, szép kiállítású kötettel (ami a székelyudvarhelyi  Infoprint Kiadó gondos munkáját is dicséri).  Csak a kötet meglepetés az olvasó számára, mert a Gimi diákjai már több mint egy évtizede szórakoznak őszinte felszabadultsággal és okulnak a harsány hahota mellett minden év farsangján a „házi szerző” elmés paródiáin, amiket nem mellesleg maguk a nagynevű iskola tanárai visznek színpadra.

Erdélyi létlap

Antológia-kötet: mit eszik, mit iszik az erdélyi író?

Szerzők: Adorjáni Zoltán, Ábrahám János, Balla Zsófia, Bächer Iván, Bogdán László, Bölöni Domokos, Egyed Péter, Ferenczes István, Gyürky Antal, Hajdú Farkas-Zoltán, Jánk Károly, Karafiáth Orsolya, Kavafisz (Kovács András Ferenc tolmácsolásában), Kovács András Ferenc, Laczkó András, László Noémi, Lázáry René Sándor, Mózes Attila, Szakács István Péter, Szőcs Géza, Vermesser Levente, Vida Gábor.

Védjegyek

Cseke Péter portrékötetéről

A kötet íróportrék gyűjteménye. A gazdag művelődés- és irodalomtörténeti tudásanyaggal rendelkező szerző, Cseke Péter elsősorban a két világháború közötti írók arcképét kínálja, de mellettük néhány későbbi alkotó is feltűnik – például Zágoni Attila, Sütő András vagy Beke György. Az 1920-as évektől napjainkig terjedő időszak erdélyi magyar iránymutató szellemi kincsének egy jelentős – kötetbe foglalt – részét nyújtja át az olvasónak Cseke Péter kolozsvári író, egyetemi tanár (Védjegyek. Íróportrék – Ellenfényben. Kriterion Kiadó, 2011).

Amor mystica

Ferenczes István vallásos verseiről

Örömmel vettem Ferenczes István író, költő és szerkesztő szándékát, hogy vallásos verseinek e füzérét külön kiadásban is megjelenteti. Ő, aki Csíksomlyó közelében, Csíkpálfalván született, bár a korábbi időkhöz képest akkor már más szelek fújdogáltak, mégis a székely ősök hitével töltekezve nőtt fel, ami végigkísérte életét. Ebből a lelkületből születtek meg e versei is.

Romániai Magyar Irodalmi Lexikon 5/2

Lexikonunknak ezzel a két részre bontott 5. kötetével lezárul az a mű, amely több mint 40 évvel ezelőtt, 1968-ban, egy kedvezőnek ígérkező politikai konjunktúra hátszelét kihasználva, az akkor már fél évszázada a kényszerű önállóság útjára lépett romániai magyar írásbeliség ” tágabb kereteire figyelmező” számbavételét tűzte ki céljául. Kiadásának története külön szócikket érdemelne valahol ebben a kötetben: a hosszas huzavona után 1981-ben megjelent első és a kiadásra nyolc évig várakozó második kötettől a mostani utolsóig. Most végre lezárult a munka, amelynek körülményei az 1989-es változás után sem javultak. Csak épp más- korábban elképzelhetetlen- akadályokba ütköztünk.

A webkamera-arc

Jancsó Noémi posztumusz kötetéről

Jancsó Noémi 22 éves kolozsvári írót július hónap 25-én, vasárnap reggel halálra gázolta egy szabálytalanúl közlekedő gépkocsi a város határában[...] A közeli hegyi tó partjára igyekezett és a városszéli gyalogátkelőn kerékpárját tolva, szabályosan ment át: óarany színre festett kerékpárja mint megannyi, a világ szürkeségéből, formátlanságából kinyert jelentés, nem, mégsem, mint puszta váz, mint megnyomorított álomkép őrzi a történetet. [...]

A pontdimenziós érzelemvilág

Albert Gábor esszékötetéről

„Adva van ugyanis a lét egyrészt, másrészt pedig a létezés körülményeivel elvileg soha ki nem békülő lelkiismeret, amely    mindig eszményt fogalmaz a kényszerűségbe beletörődő     emberiség számára: a humánum mércéjét, az abszolútumot. A lét ilyenformán a meghatározottság, a kényszerűség birodalma, a    humánum mércéje azonban a szabadság tartományából való.” Földes László. Albert Gábor huszonkettedik kötete, A lineáris ember három összecsengő kisesszével ajándékoz meg A Pont Kiadó (2006) jóvoltából.