Ugron Zsolna Erdély-regényeiről

Ugron Zsolna szereti Erdélyt, és középkori történetének szerelmese. Egy mondatban így fogalmazódott meg bennem az, amit az Erdélyi menyegző, majd annak folytatása, A nádor asszonyai elolvasása után éreztem. Mindkét könyv magával ragadt – Erdély és Magyarország 16., 17. századába, a Báthoryak, a Bethlenek, Wesselényiek, Eszterházyak korszakába.

Ott találtam magam Szilágysomlyó, Fogaras, Gyulafehérvár, Kisvárda, Nagykereki váraiban, a főhercegek, nádorok és grófok birtokain, ahol országrészek és asszonyok sorsai dőltek el egy-egy titokzatos követ érkezésekor. Ugron Zsolna úgy ír, hogy egy filmkocka képsoraiként tárultak fel előttem Erdély akkori történetének fő- és mellékszereplői. Láttam a korabeli öltözeteket, a férfiak és asszonyok ünnepi viseletét, a várak hálóházait, cselédszobáit és konyháit, a várudvarokat, a beérkező szekereket. Éreztem a nehéz percek visszafojtott lehelleteit, akárcsak a mindenre alkalmas főzetek illatát. 

A főszereplő Báthory Anna, Erdély fejedelemasszonya, akit tizenévesen kötött érdekházasságától középkoráig kísér a két könyv története. Szövevényes családi kapcsolatok tárulnak fel az olvasó előtt, melyek meghatározták a korabeli Erdély történetét. A történet regényes, a regény történelmi. Regényes, mert olvastatja magát, s mert úgy fed fel egy-egy újabb történelmi fordulatot vagy élethelyzetbeli változást, hogy csak sejtetni enged. Teret hagy az olvasónak a találgatásra, a szálak összebogozására, s ezáltal én magam is részévé válok a korabeli életnek. Vissza-visszaolvasok, és megfejtem a családi összefonódásokat. Sok nemesi család és sokféle érdek találkoznak – ezeket pedig úgy rendezi el Ugron Zsolna, hogy a végén pontosan annyi maradjon meg belőlük, amennyi szükséges, hogy ne zavarjon össze. A regény történelmi – követi a korabeli eseményeket, beleértve a családok megjelenítését is. Minden más az írónő fantáziáját és az adott korszak alapos ismeretét tükrözi. A történészek, régészek a megmondhatói, hogy mennyire hitelesek egy-egy korabeli viselet részletei vagy az adott vár leírása. Az Erdélyi menyegző lendületes és gazdag cselekménysorral rendelkezik – igazodva a fiatal Báthory Anna életéhez és a fejedelmi család történetének dicső, ám tragikus sorsához. A nádor asszonyaiban folytatódik a Bethlen Gábor fejedelemmé választása után kisemmizett Báthory Anna története, mely kezdetben lassabb, melankólikusabb, mint az első könyv, a második felében viszont felgyorsulnak az események, nagyobb időközönként váltják egymást az évek, és más formában ugyan, de beteljesedik a főhős élete. Boszorkányos szépségű és varázslatos erővel felruházott egykori dicső fejedelemtestvérből lengyel, török, osztrák királyi udvarok titkos követe, majd az erdélyi nemesi családok életének igazítója, a mindvégig szeretett Eszterházy Miklós családjának istápolója, majd pedig egy kolostor lakója lesz. Báthory Anna történetén keresztül Erdély múltjához kerülünk közelebb – 21. századi stílusban, a korabeli nyelvezettel. Ezt így ötvözni művészet, s művésze ennek a szerző, Ugron Zsolna. S hogy a könyvek népszerűségével Erdély eme időszaka is előtérbe kerülhetett a többezres olvasóközönségnek, az újfent csak a szerzőnek elismerés és dicséret.


Ugron Zsolna: Erdélyi menyegző (Libri Kiadó, Budapest, 2013); A nádor asszonyai (Libri Kiadó, Bp., 2014.)