Pályakép Gálfalvi Györgyről

"Írásommal arra próbálok kísérletet tenni, hogy Gálfalvi György élete, munkássága főbb csomópontjainál, állomásainál elidőzve bemutassam a Romániában élő magyarság utóbbi bő félévszázadának,a kulturális, szellemi, irodalmi és politikai életre jelentős befolyással bíró, meghatározó szervező egyéniségét, jó esetben talán modellezve is korosztálya értelmiségi legjobbjainak töprengéseit, nemzedéktársai pályájának egyfajta útválasztási lehetőségeit is.” – irja a szerző kötete előszavában.

A 75 éves Gálfalvi György személyisége, irói-közéleti pályája alkalmas is ennek a célnak a valóra váltására: a KISZ központi magyar nyelvű lapjánál kezdte pályáját, azokban az években, amikor az új pártvezető egyfajta „nyitás”-sal próbálta megnyerni magának az értelmiséget, s ezt a szellemet a lap munkatársi közössége a maximumig ki is használta, aztán a marosvásárhelyi Igaz Szó szerkesztője volt, majd 1989 után utódlapjáé, a Látóé, s ebben a minőségben, valamint irószövetségi tisztségeiben fontos szerepet játszott abban, hogy a folyóirat a rendszerváltás utáni idők jelentős, markáns fórumává lett, s hogy az erdélyi magyar kortárs irodalom megtalálta a maga helyét a magyar irodalom teljességében.

A könyv marosvásárhelyi bemutatóján a szerző ezt nyilatkozta: "Magyarországon még élnek színes, vadromantikus elképzelések az erdélyi emberekről. Ezzel színeiben leszűkül az a paletta, amelyet az erdélyi kultúra felnevelt. Úgy érzem, hogy Gálfalvi György és családja sorsa emblematikus arra a sorshelyzetre, amelyet az erdélyi magyar értelmiség 1989 előtt megélhetett. Általa tipizálni lehetett ezt a helyzetet. Ez motivált a személyes rokonszenven, barátságon túl."

E könyvbemutatón a moderátor Markó Béla elmondta, hogy Gáspár György már az 1989-es decemberi események előtt jelen volt az erdélyi kulturális életben, erről tanúskodik egy 1986-os lehallgatási jegyzőkönyv margóján feltüntetett megjegyzés is, miszerint ő és felesége bizonyos tiltott folyóiratot hozott be az országba. Gáspár György hosszabb ideig a magyar kormány művelődési minisztériumában dolgozott, 2000-től lett a Petőfi Irodalmi Múzeum irodalomtörténész muzeológusa. Lelkes irodalomszervezői munkát végez, többek között jelentős magyar írókkal készít hangfelvételeket. A Gálfalvi Györgyről szóló kötet is rögzített beszélgetésekből született.

(A könyvbemutatóról Nagy Székely Ildikó írt tudósítást, mely teljes terjedelemben a www.e-nepujsag.ro oldalon olvasható).


Gáspár György: Alattvalónak alkalmatlan. Pályakép Gálfalvi Györgyről. A Polis Kiadó, Kolozsvár, 2018.