Items filtered by date: október 2018

A függőleges utca lakói

Panelház, vagy ahogy mifelénk hívják, blokk, nemcsak az egykori szocialista országokban épült, hanem Nyugaton is, csak ott jóval kevesebb. Egyes foglalkozások esetében vagy bizonyos életkorban célszerűbb panelben lakni, mint kertes házban. Például egy nemzetközi légiforgalmi társaság pilótája, aki egyedül él és napokig van távol otthonától, vagy egy folyton konferenciákra utazó és időnként más városok főiskoláin vendégtanárként tanító egyetemi professzor nem tudná rendszeresen elvégezni a kertes ház körül folyton adódó munkákat. Vékony pénzű fiatal házasoknak is jól jön a panel, külön költözhetnek a szülőktől, míg telik kertes házra.

Laudáció Varga Gáborról

Elhangzott 2018. október 6-án, Székelyudvarhelyen, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjátadó ünnepségén, Varga Gábor EMIA-díjának átadásakor.

Nagyon kell igyekeznem, mondatnám fegyelmeznem magam, nehogy a tőlem megszokottnál is személyesebb legyek, hiszen tudom, a laudáció nem a laudátorról szól, de vannak helyzetek, amikor képtelenség a tárgyilagosság álcája mögé rejtőzni. Nem lehet távolságot tartani, amikor nincs távolság. Amikor nincs távolság a megszólaló és aközött, akiről vagy amiről beszél. Ha körülnézek ebben a teremben, négyen is vannak, akiket a közvetlenül utánam jövő korosztályból az irodalmi prérin való első hátrapillantásomtól kezdve nagyon közel éreztem magamhoz.

Átadták a Székelyföld-díjakat

A Székelyföld szerkesztősége idén is kiosztotta díjait azoknak a szerzőknek, akik rendszeresen közölnek, illetve akik az elmúlt évben figyelemre méltó alkotásukkal gazdagították a kulturális folyóiratot. 2018. október 19-én a csíkszeredai Székelyföld Galériában megrendezett ünnepségen Karácsonyi Zsolt költő, a kolozsvári Helikon főszerkesztője, az Erdélyi Magyar Írók Ligája elnöke és dr. Nagy Lajos helytörténész, nyugalmazott rétyi körorvos vehette át a Székelyföld-díjat. A határon túli alkotóknak járó Székely Bicskarendet Villányi László költő, a győri Műhely folyóirat főszerkesztője érdemelte ki, a pályakezdő, kötettel még nem rendelkező írók munkáját méltató Szabó Gyula-emlékdíjat pedig a kézdiszentléleki Voloncs Attila kapta.

Gúzsba kötve táncolni

A Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának HumántudományokTanszéke idén tizedik alkalommal hirdeti meg fordítói versenyét a középiskolák 11–12. osztályos tanulói számára négy kategóriában:
Román-magyar fordítás
Magyar-román fordítás
Angol-magyar fordítás
Magyar-angol fordítás

Gothár Tamás Bretteréről

Szorongástapasztalatok Kelet-Európában, a Balkánban és bennünk – Gothár Tamás évadnyitó Bretter-köréről.

Megkezdődött a kolozsvári Bretter-körök sora, ezúttal Gothár Tamás indította az évadot. Estje rendhagyó módon egyfajta informális könyvbemutatóként is szolgált, hiszen verseit idén megjelent, Váltás című kötetéből válogatta. Az esemény (körülbelül) este nyolc órától kezdődött a Bulgakov kávézóban. Vitaindítóval Horváth Benji, a kötet szerkesztője készült, a beszélgetést pedig Sánta Miriám moderálta.

Fábián Judit versei

Pohár sör – papával

Aranysárga nedűben gyémánt beszédtémák.
Egymással szemben ülünk.
Bámuljuk buborékaink.
Élceink hiperaktív miniballonok szállítják.
Teljes energiával szabadulnak ki/fel.
Szemtengely-torna az állandó mozgás-követés,
elme-wellness a Habban.
Vérkeringésünk tükörképe
poháron keresztül: sörkép- vérkép-térkép.
Kortyok társalgása,
a fáradt szavak sör-habban frissülnek.
Adomák élednek a teli pohárban.
Két sörünkben beszédesek buborékaink.
Egy kis ballonban kiszállhatnék poharamból,
valahová fel, vagy talán le,
akár egy Guinness sör-buborék. *
A nedű: sör-étek,
vagy lassacskán ön-sörét lesz?

* (a híres fekete ír sörben a buborékok más sörökkel ellentétben lefelé szállnak)

Alattvalónak alkalmatlan

2018 október 17-én, szerdán 18 órától Kolozsváron a Vallásszabadság Házában (Kossuth utca 14/December 21 sugárút) az Idea Könyvtér és a Polis Könyvkiadó szervezésében bemutatják Gáspár György: Alattvalónak alkalmatlan. Pályakép Gálfalvi Györgyről című könyvét. A kötetet Markó Béla és Gálfalvi György ismerteti.
"Írásommal arra próbálok kísérletet tenni, hogy Gálfalvi György élete, munkássága főbb csomópontjainál, állomásainál elidőzve bemutassam a Romániában élő magyarság utóbbi bő félévszázadának,a kulturális, szellemi, irodalmi és politikai életre jelentős befolyással bíró, meghatározó szervező egyéniségét, jó esetben talán modellezve is korosztálya értelmiségi legjobbjainak töprengéseit, nemzedéktársai pályájának egyfajta útválasztási lehetőségeit is.” – írja a szerző kötete előszavában.

Stanislaw Janke versei

TÁNCOM A WDA FOLYÓ HÍDJÁN
(Mój tuńc na mòstkù)

AZ én első versem a létezésem miatti
meglepetésem volt.
Emlékszem az örömteli rímes kiáltásomra
a Wda folyó hídján
amikor szláv testvéreim
a folyóm nevét ismételgették
amint csöpp tenyerükből
annak vizét szürcsölték,
mintha agyagkancsókban bugyogna a víz
ami visszatükrözte az arcukat.
Azóta a versem nem a megszokott rímek
benne a Wda víze folyik
és köröttem mintegy táncra perdült a világ.
Akkor kis certlire vetettem formátlan betűimet
miközben a táncom a kozmoszba dermedt.

Szilágyi István 80.

2018. október 15-én 18 órától a 80. születésnapját ünneplő Szilágyi István írót, a nemzet művészét, az MMA rendes tagját barátai, tisztelői, írótársai köszöntik Budapesten a Petőfi Irodalmi Múzeumban (V. Budapest, Károlyi utca 16.). Másnap, október 18-án, csütörtökön 18:00 órától a Helikon-estek keretében Kolozsváron a Magyarország Kolozsvári Főkonzulátusának rendezvénytermében (Főtér 23.) köszöntik Szilágyi Istvánt, ahol bemutatják a Helikon legújabb lapszámát, amely az ünnepelt előtt tiszteleg.

Kozma Mária EMIA-díjához

A laudáció elhangzott 2018. október 6-án, Székelyudvarhelyen, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány (EMIA) díjátadó ünnepségén

Kozma Mária azon kevés kortárs szerzők egyike, akit nagyon korán, tizenéves koromban, mindent faló olvasóként fedeztem fel magamnak. A történelmi témájú könyvek bolondja voltam, így akadt kezembe az Idővallató, valamint Az ember bolond természete. Igaz, édesanyám azt mondta, ezek tán még nem neked való könyvek, fiam, de én még azért is elolvastam őket. Kozma Máriáról akkor még nem tudtam semmit, vélhetően azt sem, hogy kortárs szerző, de e két könyv után megjegyeztem magamnak. És jól emlékszem, néhány évvel később, amikor keresztapám ballagásom alkalmával megkérdezte, milyen ajándékot vegyek néked, (s mivel éppen irodalomról csevegtünk, nyilvánvaló volt, hogy csakis könyv jöhet szóba), azt mondtam, hogy egy Kozma Mária-kötetet. Így lettem birtokosa 1995-ben a korábbi évben megjelent kétkötetes regényének, A jóság síró vágyának.

Subscribe to this RSS feed