Items filtered by date: június 2018

Várad 2018/6.

A Várad folyóirat idei 6. számát Szűcs László Anna néni dühe című publicisztikája vezeti be. Az irodalmi rovatában a PKE-vel közösen szervezett Tabéry-novellapályázat legjobb írásait olvashatják, Covaciu Norbert, Pataki Anett, Gárdos Bíbor, Tankó Andrea és Zelena Dorina Lilla rövidprózáit. Verset Gálla Edit, Bozóky Balázs, Kiss Dávid és László Gyopár közöl. A Művészet rovatban Ungvári Zrínyi Kata elemzi az InSitu2 – Kortárs Művészeti Biennálé (Temessvár, Sepsiszentgyörgy) anyagát.

A Bárka tanulmány- és esszépályázata

A 25 éves Bárka szerkesztősége jubileuma alkalmából tanulmány- és esszépályázatot hirdet. A cél a magyar irodalom elmúlt tíz évének föltérképezése, számbavétele. A pályázók feladata max. 25–30 000 karakteres tanulmány vagy esszé írása és beküldése a szerkesztőség címére.

Helikon 2018/12.

A Helikon második júniusi számának címoldalán László Noémi verse olvasható, ezt követi Dimény H. Árpád interjúja Czegő Zoltán költő, író, publicistával. Verset Domokos Johanna és Csontos Márta, prózát Czegő Zoltán és Kele Fodor Ákos közöl. Hellmut Seiler verseit Szenkovics Enikő fordította. Recenziót Horváth Csaba ír Süli Attila Két háromszéki kormánybiztos a forradalomban és szabadságharcban. Gál Dániel és Németh László tevékenysége 1848-49-ben című könyvéről, kritikát Szántai János, illetve Mikola Emese közöl Király Farkas Sortűz című regényéről.

Farkas Árpád Udvarhelyen

Az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány és az Orbán Balázs Akadémia meghívására érkezik Székelyudvarhelyre Farkas Árpád Kossuth-díjas költő: a találkozó június 29-én, 17.00 órától lesz a Városháza Szent István termében. Bemutatásra kerül az AB-ART Kiadó gondozásában, Cs. Nagy Ibolya válogatásában megjelent „Farkas Árpád legszebb versei” című kötet. A könyvet bemutatja, a szerzővel beszélget Szakács István Péter író, esszéista, a Tamási Áron Gimnázium tanára, az est házigazdája Lőrincz György író, az Erdély Magyar Irodalmáért Alapítvány elnöke.

Interjú Káli Istvánnal

Regényének tükrében beszélgettünk szerzői hitvallásról, napjaink szemfényvesztőiről és arról, hogy manapság hiányzik az ízlésformáló értékrend, s az ehhez nélkülözhetetlen tárgyilagos értékítélet mind az erdélyi, mind pedig a magyarországi könyvpiacról.

- 2017-ben jelent meg A szemfényvesztett a Mentor Könyvek Kiadó és a Noran Libro gondozásában. A kötet elején olvasható ajánlás ekképp hangzik: „Szüleim és mindazok emlékére, akik remélték, hogy az emberhez méltó élet nem mindig rendszer vagy hatalom kérdése.”
Mit jelentenek ezek a sorok a regény viszonylatában?

- Beleszülettem egy korba, amely meghatározója lett az életemnek. A II. világháborút követően a szüleim és az ő kortársaik egy olyan rendszer által meghatározott életkörülmények közé kerültek, amelyekre a világnak ebben a térségében még nem volt példa, az emberiség történetében is csak előtte egy negyedszázadig, tőlünk jóval keletre. Gyerekként nem ismertem, vagy inkább nem ismertem fel e körülményeket megszabó rendnek a jellemzőit, csak akkor szembesültem vele, amikor rájöttem, túl mély a törésvonal a gyermekkorom felhőtlensége és a tudatra ébredésem utáni korszak feltételei között.

Sztojka László és „versárnyéka”

Sztojka László: sz. Dés, 1909–mh. 1986. Fiatalon újságíró lett, később különböző erdélyi lapok vezető munkatársa. Kosztolányi Dezső és Benamy Sándor biztatására verselt. 1944-ig 12 kötete jelent meg (ebből 2 színpadi mű, 1 novelláskötet). A háború után egy ideig folytatja újságírói munkásságát, majd kistisztviselő lesz. Verskötetei: Írások könyve (versek, prózai írások, Kv. 1930); Sikolt a lélek (versek, Szamosújvár 1934); Tárogató (versek, uo. 1935); Ember (új versek, uo. 1936); Férfiének (Dés 1938); Béke (versek, uo. 1939); Segíts, föld! (versek, uo. 1941); Őr (versek, uo. 1943); Üzenet (új versek, Kv. 1944); Pergő idő (válogatott versek, 1934–67. Buk. 1968); Világ szelében (versek, uo. 1986).
(Cseke Gábor összeállítása)

A holdra

A bástyafalnál, nem találsz majd,
nincs miért alakom keresned,
érett gyümölcs, jó szájba hullt,
emlékem kövek fölött, elleng –
diadalmas barna nyarak
szinte kürtöt fújnak, ragyogva!
ne a bástyafalnál keress,
pihenni, felsétáltam, a holdra!

Irodalom Torockón

Szó kövön címmel ismét önálló rendezvénysorozattal vesz részt az Erdélyi Magyar Írók Ligája a Torockón zajló Double Rise Fesztiválon. A Kriza János Művelődési Ház udvarán június 29-én pénteken 18 órától A kő is marad című eseményen lép fel Balázs K. Attila, Bálint Tamás és Tamás Dénes. Beszélgetőtársuk Zsidó Ferenc lesz. Szombaton, június 30-án két írócsapat is bemutatkozik. A Nők a szó mögött címmel ellátott beszélgetés 15 órakor kezdődik; Márton Evelinnel, Kali Ágnessel és László Noémivel Fischer Botond beszélget; 16 órától pedig az El-el dobott kő elnevezésű eseményen André Ferenccel, Horváth Benjivel és Fischer Botonddal beszélget Márton Evelin.

Bódi Attila regényrészlete

Lázadni veletek akartam

Hatéves voltam, amikor anyám és a szakszervezet úgy döntöttek, hogy új lakásba költözünk. Egyik lakótelepről a másikra, két szobából háromba. Anyám nagy pátosszal jelentette be családunk életének e fontos eseményét. Ebéd után bementünk a konyhából a nappaliba, engem és a testvéremet, Bécit leültettek a rekamiéra, a szüleim egy-egy székre telepedtek le velünk szemben, aztán csak meredtek ránk hosszan, hipnotikus tekintettel, mintha valami idétlen játékot játszanának: „ki bírja tovább?” vagy „na, mire gondolok?” Nem értettem a dolgot, elnevettem magam. Anyám azonnal adott egy nyaklevest, mert szerinte nem éreztem át a helyzet komolyságát. A pofontól azonban elsírtam magam, ami megint csak nem szerepelt az általa elképzelt forgatókönyvben, ezért megpróbált pár puszival kiengesztelni, és némi csokoládé ígéretével megvesztegetni. Végül csak belekezdett a mondanivalójába.

Székely János Napok Gyulán

Székely János Napokat szervez a Gyulai Várszínház Jún. 26-27-én. A rendezvény programja: június 26-án 15 órától tudományos konferencia a Városi Könyvtárban. Előadók: Bertha Zoltán, Elek Tibor, Falusi Márton, Szakolczay Lajos, Szász László. Június 26-án 18 óról Én és a világ címmel – Előadói est Székely János költészetéből a Kamarateremben. Előadó: Henn János, szerkesztő-dramaturg: Elek Tibor, rendező: Gáspárik Attila (a Gyulai Várszínház és a Marosvásárhelyi Nemzeti Színház közös produkciója).

Muszka Sándor: Szégyen c. kötetéről

Az, hogy ezeket a verseket már kéziratban is ismertem, valójában megnehezíti, hogy róluk beszéljek. Sok formán átkúsznak, egyesek lemaradnak, esetleg máshová kerülnek, ismét mások kígyó módjára vedlenek, teljesen átalakulnak, és így tovább... A kapott „kész termék” pedig vagy fedi a kézirat valóságát, vagy nem. A könyvekben az a legrosszabb, hogy zárt világot alkotnak, legjobb, hogy szerencsés esetben tovább lehet gondolni őket. Ebben az esetben a továbbgondolás egyenesen kötelező, ha nem riasztja vissza a gyanútlan olvasót a – hm... - végül is egyszerű cím: Szégyen.

Subscribe to this RSS feed