Items filtered by date: szeptember 2018

Szamosújvári foglyok emlékei

Az Országút Társulat pályázatot hirdet a szamosújvári börtön foglyai emlékeinek felkutatására. Szamosújvár a kiépülő román kommunista állam egyik fő börtöne volt. Ide kerültek mindazok, akiket a rendszer ellenségeinek tekintett, de egy "rossz szóért", véleményért is megnyílt a börtönkapu. Az elítéltek vagy ítélet nélkül fogvatartottak nagy száma ellenére a szamosújvári börtönről és foglyairól mégis meglehetősen hiányos a kép. Nagyon fontos, hogy minden, ma még fellelhető emlék megmaradjon, s mindenki számára megismerhetővé váljon, fényt derítve e sötét kor ezen oldalára is.

XI. Szárhegyi Írótábor

A 2018. szeptember 21–23 között rendezett 11. szárhegyi írótábor tematikája, hívószava: Száz esztendő kaland? Honnan hová, erdélyi magyar irodalom(történet)? A tábor programjából:

Stevka Kozić Preradović versei

Hőn vágyott Dél

Irodalmi est – Fehéroroszországban
ugyanazok a hangok mint Dubrovnikban
Az elszavalt lefordított versek
láthatatlan hidakkal kötik össze a Drinát
mélységes ikertestvérével
a Dvinával
Hőn vágyott Dél.
ringatja napjainkat
Koldusbot
szeleteli az időt
éjfél után a teakortyokban
a tányéron
arany fog

Uzonka, nyár, kutyák

Ott túl, nem messze, már egy másik világ volt

Engem, mint egy folyót,
Nehéz idők utamból eltereltek,
Kicserélték az életemet. Másik
Mederben zúg, a régit elkerülve,
A magam partjait nem ismerem.”
(Anna Ahmatova: Az ötödik elégia)

Setét Viola, Kátó Sándor, Técsy Sándor, Váradi Bejer László, Mózes Attila és Egyed Péter emlékére

A forgatag

Nem múlik el az éjszaka. A lombok
katedrálisában tétova zúgás.
Felkel a szél. Felhők takarják
a holdat. Viola ”teste” íjként megfeszül,
mintha várna valamire?
A fák is megmozdulnak, mintha útra
akarnának kelni, valahova az éjszaka
láthatatlan mélye felé.
Távolról lánccsörgés hallatszik.

Tamás Dénes regényrészlete

(álom)*

Hirtelen tárul fel a halványzöldre festett, kopott, masszív faajtó. Mintha egy ismerős, de mégis távoli, megfoghatatlan térbe lökődött volna be, úgy tűnik fel a hosszú folyosó, de nem jó szó a „feltűnik”, inkább engedékenyen elődereng, mert ez van mindenütt, távoli, halovány, tengermélyi derengés, ebben áll minden, ebből állnak elő a halványzöldre festett falak, a léptek által simára koptatott műmárvány padló – kip-kop, csisz-csusz, alig erősödik ki, már halkul is el a hang a folyosó mélyén –, a baloldalon összezáró szekrénysor, a konyhába levezető lépcsősorra nyíló ajtó, míg messze, barlangmélyi távolságban, az emeletre vezető lépcsősor, amelyen a lányok szobáihoz lehet fellopakodni. Halovány, szinte áttetsző a látvány, alig látszanak a részletek, mintha elég lenne nekik csak a felismerhetőségig megmutatkozni, leheletvékony díszletté szilárdulni, mert ez már elegendő ahhoz, hogy a derengés előtűnhessen, mindent beborítson, és ezáltal valóságossá tegye azt, ami máskülönben nem tud feltárulni, megmutatkozni, így igazsága is elenyészik, elveszik.

Irodalom a PulzArt-on

A sepsiszentgyörgyi pulzArt kortárs összművészeti fesztivál eddigi öt kiadásával olyan formákat, törekvéseket, stílusokat hivatott bemutatni a kortárs művészet kiemelkedő képviselői által, amelyek újszerű gondolkodásmódot képviselnek.  Az idei szeptember 13-17 között sorra kerülő, hatodik kiadás szintén bővelkedik irodalmi rendezvényekben.

Az ördög, akit megöltünk

Kérdezhetnénk, Bogdán László gazdag életművéből miért épp Az ördög Háromszéken című regény került be a Székely Könyvtár sorozatba. Erre vonatkozóan van halvány elképzelésem: számomra ez a regénye a legkedvesebb, mely mű ugyanakkor a szerző achilleszi sarka is. Mert a legizgalmasabb és a legerdélyibb. Erdélyiségünk a legsebezhetőbb pontunk - épp azért, mert oly nagyon féltjük.

Az E-MIL XVII. írótáboráról

A 2018. szeptember 6-9 között lezajlott tizenhetedik EMIL-tábor sajtóvisszhangjából szemlézünk:

Erdély-történetek címmel a hétvégén tartották az Erdélyi Magyar Írók Ligájának tizenhetedik írótáborát Árkoson, amely elsősorban azokra a szerzőkre fókuszál, akik a 60-as, 70-es években indultak, de természetesen a fiatalabb nemzedék képviselői is jelen vannak a táborban, a legifjabbak pedig az E-MIL-táborok egykori gyakorlatához hűen műhelymunkákon vesznek részt.

Szabadságon: slam Udvarhelyen

Hosszabb kihagyás vagy csak egy csendesebb, visszafogottabban reklámozott időszak után újra slam-estet tartottak szombaton este Székelyudvarhelyen. Murányi Sándor Olivér hozta el a Gondűzőbe a magyarországi, mindenféle díjakkal elismert Pion Istvánt és Bárány Bencét, akik a várakozásoknak megfelelően le is hengerelték a túlnyomórészt tizenévesekből álló közönséget. A kéttucatnyi kézpár folyamatosan csettintgetett, tapsolt, hol ökölbe szorult, jelentkezett vagy kivárásra játszott, ahogy a fellépők is játéknak fogták fel az estét, és szórakoztatták is magukat és a nagyérdeműt.

Akikért a harang nem szól

Bár úgy tűnt, hogy Cristine Lagardenak, a Nemzetközi Valutaalap vezetőjének az öregekről tett kegyetlen kijelentése nem éri el a világ politikusainak az ingerküszöbét, itt, szép hazánkban egynek talán, mégis. Ugyanis Cristine Lagarde ez év februárjában nem többet és nem kevesebbet állított, mint: „valamit kell tenni az öregekkel, ugyanis túl sokáig élnek, és a nyugdíjak biztosítása katasztrofális kihívást jelent a világgazdaság számára”. Így!

Subscribe to this RSS feed