Items filtered by date: február 2019

Utolsó Bretter Varga László Edgárral

A Bretter György Irodalmi Kör legutolsó estjén, február 18-án, hétfőn este a kolozsvári Bulgakovban Varga László Edgár újabb, Rimbaud-verseit hallhatják a kedves érdeklődők. Vitaindít Horváth Benji, moderál Sánta Miriám.

Fekete Vince Szárnyvonal c. kötetéről

Léleknotesz, egy titkos kapcsolat útikönyve

Fekete Vince új verses kötete* fekete borítójának kopottas, fehér feliratával az idő múlását sugallja, noteszformájával pedig azt, hogy ha komfortzónánkból felkerekedve utazni indulunk, vigyünk magunkkal kis helyen elférő, kézbe simuló, a holt időt töprengéssel, értelmezéssel, gyönyörködéssel kitöltő olvasnivalót. A kötet címadó verse rájátszik az olvasásnak e sajátos körülményére. A fő vasúti csomópontoktól távol közlekedő szárnyvonalon, aprócska, fapados vicinálison „(…) olvasni lehet/ közben, nézelődni, ahogy tízpercenként megáll, (…).” (64. o.)

Ion Barbu verse

Kriptokirály és lapp Enigel
Ryga Crypto și Lapona Enigel

Bús dalnok, párásabb,
mint a lakodalmi óbor,
melyet az örömapa kínálgat,
rajta díszes szalagcsokor.
Dacos vándor dalnok,
egy nagy ének egyre kivár,
a lapp Enigelről dalolj,
s Kriptóról, ki Gombakirály!
– Legfőbb násznagyom, bár
nyelvemet megégettem lakomádon,
de az éneket mégis eldalolnám,
Enigelről és Kriptokirályról.
– Dalnok, énekeld!
Tüzesen zengted a múlt nyáron;
ma énekeld halkan, keservesen
a szobában, a menyegzőzárón.

Válasz egy Márai-levélre

A Magyar Nemzeti Levéltár Országos Levéltára által meghirdetett irodalmi pályázat célja, hogy felhívja a figyelmet a levéltár gyűjteményében található értékes iratanyagra, elmélyítse a Levéltár és a nagyközönség közötti kapcsolatot, valamint tisztelegjen az irodalom egyik kiemelkedő alakja előtt. A választott gépelt levelet, Márai Sándor 1982-ben írta magyar-amerikai barátjához, Sziklay Andor íróhoz. A pályázatra jelentkezők Márai személyes hangvételű levelére írásban válaszolnak. A legjobb válaszleveleket a Levéltár értékes nyereményekkel díjazza.

Helikon 2019/3.

A Helikon első februári számának vezércikkét Papp Attila Zsolt jegyzi, ezt követi Demeter Zsuzsa beszélgetése Márkus Béla irodalomtörténésszel. Verset Varga Melinda, Simonfy József és Czegő Zoltán, prózát Bodó Márta közöl. Günter Kunert novelláját Benő Eszter fordította. Kritikát Borsodi L. László, illetve Kovács Péter Zoltán ír Fekete Vince Szárnyvonal című kötetéről, továbbá Szabó András Péter recenziója olvasható Sófalvi András Hadakozás és önvédelem a középkori és fejedelemség-kori Udvarhelyszéken című könyvéről.

E-MIL est a Magyar Széppróza napján

Tavaly először ünnepelte Jókai Mór születésnapját a Magyar Széppróza Napjaként a kortárs magyar irodalom. Az Erdélyi Magyar Írók Ligája idén is felolvasást tart ez alkalomból. A Magyar Írószövetséggel közösen, február 15-én szervezett esemény meghívottai: Fischer Botond, Horváth Benji és Márton Evelin. Az est házigazdája: Karácsonyi Zsolt. Helyszín: a kolozsvári Bulgakov Irodalmi Kávéház és Kultúrbisztró. Kezdési időpont: 19 óra.

Interjú Kuti Mártával

Születésnapi beszélgetés a 75 éves Kuti Márta szerkesztővel, tipográfussal, publicistával.

- Egy vallomással kezdem: a napokban került kezembe 2010-ben megjelent Írásnyomok című kötete, amely közel hetven, jól megszerkesztett, fordulatokban gazdag, igényes nyelviséggel gondozott írást tartalmaz. Olyanok ezek, mint az őszi almák, amelyeket — mielőtt gyümölcskosárba tennénk - jól megválogatjuk, letöröljük, és vigyázunk, hogy szépen illeszkedjenek egymás mellé. Milyen szempont szerint válogatta fölöttébb érdekes, értékes anyagát?

- Kezdjem az elején. A filológiát Kolozsváron végeztem. Balogh Edgárnál, a neves publicistánál írtam államvizsga dolgozatomat publicisztikából az Erdélyi Helikonról. Ez meghatározta egész életemet, az irodalomhoz, a magyarsághoz, a transzilvanizmushoz való viszonyomat. A 89-es fordulat előtt mint az Igaz Szó korrektora majd kép- és tördelőszerkesztője az erdélyi irodalom legjelesebb alakjaival kerültem kapcsolatba, hisz kézirataikat gondoztam. Ott tanultam meg, hogy csak a minőség, a jól megszerkesztett írás érdemel nyomdafestéket. Különösen Jánosházy Györgytől meg Székely Jánostól tanultam sokat. Amikor elkezdtem publicisztikát és előszót írni, könyveket szerkeszteni, nyilván ezek a szempontok érvényesültek saját írásaimban is. Aztán amikor már összegyűlt, annyi anyag, hogy egy könyv lehetett belőle, kiválogattam a legjavát, s így megszületett az Írásnyomok. Akkor azt hittem, több könyvem nem lesz, de én is hagytam magam után írott nyomokat most már, akkor legyen a címe Írásnyomok.

Ady és én

A Médiaszolgáltatás-támogató és Vagyonkezelő Alap (székhely: 1037 Budapest, Kunigunda útja 64.; a továbbiakban: Szervező vagy MTVA) Pályázatot hirdet „Ady és én” címmel Ady Endre életével vagy valamely művével kapcsolatos rövidfilm (Videó), fotóművészeti alkotás (Fotó) vagy bármilyen műfajú irodalmi mű (Iroldami mű) – együtt úgy is, mint: Pályamű – készítésére. A Pályázat lebonyolítását az MTVA M5 Csatornaigazgatósága végzi.

A Pályázatra jelentkezés és az elkészült Pályaművek beküldésének határideje: 2019. március 15. 24:00 óra.

Találatok 11. - a színházi prérin

Erdélyi színházzal nem foglalkozik a f.szom se.
A kőszínház ha étel lenne, olyan lenne, ami először ízlik, de mivel mindig azt etetik veled, a végén már a szagát is utálod.
Nem akarom, hogy a te feminizmusod lenyomja az én szexizmusomat.
Akik X színháztól eljönnek, azok mind pszichológushoz járnak. Ez tuti.
Amúgy jó gyerekek ezek, csak ne akarnának színészek lenni.

Korunk 2019/2.

A Korunk folyóirat februári számának tematikája: utópiák. Különös jelenség: egykor az utópia volt a társadalomról való normatív (értékeket kijelölő) gondolkodás, sőt a társadalomfilozófia egyik legfontosabb műfaja. Ma körülnézve azt tapasztaljuk, hogy nincs már utópia, ez a műfaj halott. Miért történt ez a váltás, és milyen domináns beszédmódokat hagyott maga után? A 20. századi nagy utópiák nyomorúsága, kudarca után a negatív utópia (disztópia) lett egyeduralkodóvá? Vagy az utópia nagyon is élő – és épp ez a baj vele?

Subscribe to this RSS feed