Shrek Tímea Halott föld ez c. kötetéről
MÁS VILÁGOK
„– Eredj, pakold össze a lomod! ‒ szólt az anya a kislányhoz.
‒ De én nem akarom! ‒ Dehogynem, költözünk, ezt mán megmondtam! – De én nem akarok a táborban lakni! Én itt maradok az utcában a mamával!
‒ Olyan nincs, jössz és kész! – Anyukám, könyörgöm, hadd maradjak itt mamánál!
‒ Nem! – mondta az anya, majd rúgott egyet az oldalába, mint ahogy a kutyáknak szokták. ‒ Takarodj, és szedd a lomod!
[…] – Nem ‒ válaszolta a lány zokogva. – Há mé’? ‒ Mert félek. – Oszt mitől? ‒ Attól, hogy olyan leszek, mint te.”
A mózesi tízparancsolat 21. századi olvasatát adja Farkas Wellmann Éva Parancsolatok című kötete, mely az ótestamentumi törvények aktualitását elsősorban filozófiai-etikai szempontból vizsgálja meg. Az erkölcsi dimenzió mellett mégis talán az esztétikai a lényegesebb, végtére is versekről van szó – és a versekhez írt dalokról.
Borcsa János: Örökségem (jegyzetek, glosszák, tárcák). Ez a könyv egy apró darabokból (jegyzet, tárca, vázlat, karcolat, szösszenet stb.) felépülő, végteleníthető (végtelen) monológ, ennek szinte minden regiszterével: magánbeszéd, fohász, ima, segélykiáltás, „akkorismondomamagamét-mindig”, amelyben egy értelmiségi a századvégen (XX.) és a századelőn (XXI.) számbaveszi külső- és belső környezetét, saját világát, e környezet és világ külső-belső „állapottyát”; teszi mindezeket aggodalommal, tenniakarással, jobbító (leíró) szándékkal.