Zsigmond Andrea

Zsigmond Andrea

Találatok 3. ‒ egy szakadás nyomai

repül a nehéz kő
világok omlanak össze és születnek
széttépett bárány, farkasok
Jeanne d'Arc 
Ti nem ismertek sem Istent, sem embert.

Találatok 2. ‒ Borbély Szilárdra emlékezve

elvadult tájak és elvadult emberek
azt a fajta derűs szomorúságot, amivel túl lehet élni talán
a végletek összeszikráztatása
csibészes stílus
betölthetetlen űr
Szól a kakas már, Akár Akárki
a költőnek nincs magánélete
megcsókolta anyja összevarrt arcát
démonikus mélységű sorok
valóságos realizmus és elvonatkoztatás
olyan, mint az általa csodált Csongor és Tünde 
mikor fog a másik világszínvonalú drámája színre kerülni
haláltánc
világszínházi tabló
tele vagyunk csodálatos drámákkal, amik várakozólistásak
mindaddig, amíg magyar irodalom lesz a földön 

Mint a nap

‒ színházi világnapi kívánság ‒

A színházi fesztivál az ünneplés egyik formája ‒ a szó töve ugye az ünnep, „fes(z)t”. Örülünk a színház létezésének, és ezt előadások tobzódásában éljük ki. A csömörig akár. Néhány előadást persze rögtön el is feledünk. Mások viszont belénk égnek. Világítanak.

Találatok 1 ‒ művészek izzó ajkain

verbálisan fixált vagyok
mindenkinek adnak egy kis parcellát az írók szántóján 
írók vagyunk, s hányjuk a nyelvi cigánykerekeket 
irodalmi életet élni munkás dolog is lehet
az író, az alkotó ‒ nem igaz, hogy közösségi ember
szójavaslatok

Wolfgang Borchert rövidprózái

Radi

Ma éjjel nálam járt Radi. Szőke volt, amilyennek megszoktuk, és széles, dundi arca nevetett. A szemei is olyanok voltak, mint máskor: kicsit riadtak, kicsit tévelygők. Állán is ott volt a két kis pamacs.  
Minden olyan volt, amilyen lenni szokott.
De hát meghaltál, mondtam. 
Igen, válaszolt Radi. Kérlek, ne nevess ki.
Miért nevetnék?

Székely Csaba drámakötetéről

Mi juthat eszünkbe, elsőre (azután másodikra), ha kézbe vesszük Csaba[1] drámakötetét?[2]

a) Csak ekkora? Azt hittem, bazi nagy lesz; ha már annyi díjat bekaszabolt, meg ha már épp a híresneves Magvetőhöz vitte Csaba, akkor legyen kövér... (De aztán: persze, mégis jobb, ha szűk a mellény, s attól majd kipattanhat a szerény könyvön néhány gomb. Lássuk.)

Fátyolrengeteg

Hogyan olvasunk antológiát? Az egyes művekre figyelünk közben? Mit tesz egy antológia a benne levõ szövegekkel? Az Álmok szállodája szerkesztõje azt írja, a jó vers úgy jár el, mint egy csábító, apránként, alkalmanként tárja elénk értékeit. Alkalmas terep egy gyűjteményes kötet a versek, novellák rejtett aspektusainak megmutatkozásához?

Ra-ta-ta-tamm

Az ismerősöm részt vesz egy háromnapos konferencián. Beülök az előadására: mindig is érdekelt, vajon mivel foglalkozik.
Az ismerősöm újságíró. Elolvasom egy-egy cikkét. Valahonnan tájékozódni kell.
Az ismerősöm kisfilmje bekerült egy versenybe. Megkért, hogy lájkoljam. Jó… Meg is nézem, de csak az övét. Szerencsére rövid.

Subscribe to this RSS feed