Az erdélyi magyar irodalomtudomány örökifjú doyenje

Ma még átnézek egy kéziratot, befejezek egy tanulmányt, benézek a kiadóba, s részt veszek egy szerkesztőségi megbeszélésen, sorolta a telefonba Dávid Gyula, s közben érződött a hangján, hogy azon töpreng, kifelejtett-e valamit aznapi halaszthatatlan feladatai közül. Holnap utazom Udvarhelyre, a lányomékhoz, folytatta. Kint, a tanyán megbeszéljük a soron következő teendőket. Menetközben aztán folyamatosan egyeztetünk. Mindig akad valami, amit tisztázni kell. 2001. telét írtuk, s a kolozsvári Polis kiadóhoz került kéziratom Dávid Gyula szerkesztői asztalán landolt.

A vers varázslatos hatalma

Minden igazi költőben van valami a sámánokból. A tapasztalati világon való átlátás, az ősök megidézésének, a rejtett összefüggések megsejtésének titokzatos képessége. Valami, ami megborzongatja a verset hallgatót vagy olvasót. Farkas Árpád ilyen költő.
A művészet gyökerei a szakralitásba nyúlnak vissza. A szónak, a képnek, a táncnak, a zenének, a szobroknak valaha különleges fontosságot tulajdonítottak. Ezek a megismerés, a hit és a képzelet együttes megnyilvánulásának lehetőségét jelentették őseink számára. Az életbe maradás esélyét, a közösséget összetartó erőt, a természetfölötti világgal való kapcsolatot, a szépség utáni sóvárgást, az emberbe kódolt isteni képességnek, a kreativitásnak a kibontakozását.

Költő, bármiből írhatsz verset, csak aztán le ne bukjál, parafrazálhatnánk Arany János Vojtina ars poétikája című költeményében megfogalmazott művészi hitvallását. Farkas Wellmann Éva legújabb verseskötetét* olvasva óhatatlanul ez az Arany-intelem jut az eszünkbe. Szerzőnk ugyanis szokatlan témát választott: ciklusba rendezett verseskönyve bibliai vonatkozású. Abban, hogy egy költő a Bibliához fordul, még semmi rendkívüli nincsen. A Biblia - a görög-római mitológia szerteágazó gyűjteményével egyetemben - európai identitásunk alapkönyve, így természetes, hogy gyakori ihletforrás - s nemcsak az irodalom számára.

Kötődések könyve

Lőrincz György új regényének* témája az emigráció. A cím, ez a hiányos szerkezetű mondat, a köztes létből fakadó egybelátást sugallja. Csapó András a székely faluból Nyugatra szökött emigráns egyszerre látja az osztrák fővárost és a székelyek szent hegyét. S rajtuk keresztül gyerek- és felnőttkorát, kényszerűségből megkettőződött életét. Álom és ébrenlét, múlt és jelen, vágy és valóság keskeny mezsgyéjén egyensúlyoz, makacsul keresve a választ (ön)kínzó kérdéseire.

Szív Ernőnek

Ha megkérdezték tőle, hogy miért olvas, mindig zavarba jött. Miért?! Miért?! Hogy merészelnek ilyen pofátlanul intim kérdést feltenni nekem?! Mintha a bélrendszerem működése felől érdeklődnének, vagy a lelkem legmélyén lapuló, sötét titkok iránt, bosszankodott, és csakis azért válaszolt, hogy minél hamarabb megszabadulhasson a kérdezők kínos érdeklődésétől. Mert szeretek. Mert közben messzi tájakra, a múltba és a jövőbe utazhatom.

Uram, azért mégiscsak sok, ami egy ideje odalent történik! Mondhatnám azt is, hogy sokk, de nincs kedvem olcsó szójátékhoz, mert nagyon is komoly a helyzet. Még egy ilyen jámbor keresztény lélek is, mint amilyen én vagyok, kiakad tőle. Ez az egész átkozott dolog akkor kezdődött, amikor diákkoromban bevezették a próbaérettségit.

Hommage à Tamási Áron

Köszöntjük Utolsó ítélet honlapunkon. Ön nyilvántartásunkban római katolikusként szerepel. Kérjük, válasszon az alábbi menükből: 1-es menü: Buzgó hívő, 2-es menü: Hitehagyott keresztény, 3-as menü: Megtért fekete bárány. Ön az 1-es menüt jelölte meg. Gratulálunk példás földi életéhez. Kérjük, kattintson a Tovább ablakra.

Szürke kisember vagyok, az álmaim azonban szépek, színesek, izgalmasak. Persze vannak rémálmaim is. Mint mindenkinek, és nem is egyszer. Valójában nem az a lényeg, hogy mit álmodunk éppen, hanem az, hogy az ébrenlét jól ismert, szigorúan felügyelt valóságából ellenőrizhetetlenül átszökhetünk egy rejtett, titkokkal teli világba. Mindez azonban már a múlté.

Nem azt mondom, hogy ez a hely maga a Paradicsom. Nyugat-Európában jobban élnek az emberek, mint nálunk. Aki arrafelé megfordult már, a saját szemével győződhetett meg erről. Ott jobbak a kereseti lehetőségek, alacsonyabb a stressz, magasabb az életszínvonal. Persze, akadnak köztünk lelkes lokálpatrióták, akik szentül meg vannak győződve arról, hogy a Kárpát-medencénél nincs jobb hely a világon.

Balla Zoltánnak
  
Gyerekkoromban imádtam focizni. A többi sportág nem nagyon érdekelt. Néha kimentem ugyan a Sportiskola kézilabda csapatának a mérkőzéseire, a Sétatér melletti salakpályára, de nem a játék kedvéért, hanem Dani bá osztályon felüli produkciója miatt. Nem egy szokványos figura volt az a kézilabdaedző, annyi szent! Ha a tanítványai kihozták a sodrából, az arcidege vadul rángatózni kezdett, majd transzba esett, s úgy ugrándozott a pálya szélén, mint egy született sámán szolgálatban, annyi különbséggel, hogy ő a szellemektől nem esőt vagy bő termést kért, hanem azt, hogy lépjenek azonnali intim kapcsolatba a rábízott fiatalok felmenőivel a lehető legliberálisabb pozíciókban.