Items filtered by date: szeptember 2017

Székely népi imádságok

A kötet a Székelyföldön, a székelység köréből elvándorolt gyimesi csángók, moldvai székelyes csángók és a bukovinai székelyek körében gyűjtött régi népi imádságokat tartalmazza. „Vajon jogos-e, helyes-e ilyen tágan fogni fel a székely szellemi kulturális örökséget?” – teszi fel a kérdést a kötetet szerkesztő Tánczos Vilmos néprajzkutató az utószóban. Válasza, mely szerint épp a könyv szerkesztése során bizonyosodhatott meg arról, hogy „az itt összegyűjtött imák szövegvilága részletekig menően egységes, ami mindenekelőtt a közös gyökerekkel, a genetikus történeti összefüggésekkel magyarázható”, az imaszövegek elolvasása nyomán a befogadó egyetértésével is találkozik.

Konferencia a Partiumi Egyetemen

Az új egyetemi év nyitányaként, Partiumi Egyetem Magyar Nyelv- és Irodalomtudományi Tanszéki Csoportja 2017. szeptember 13-15. között immár harmadik alkalommal szervezi meg az Értelmiségi karriertörténetek, kapcsolathálók, írócsoportosulások című interdiszciplináris (irodalom- és társadalomtörténeti) konferenciát. A konferenciasorozatot 2013 óta kétévente rendeznek meg Nagyváradon annak megálmodói, Boka László egyetemi docens és Biró Annamária egyetemi adjunktus.

Lőrinczi László és "versárnyéka"

Lőrinczi László: született 1919-ben (Pusztacelina), meghalt 2011-ben (Settimo San Pietro, Szardinia). A Református Kollégiumban érettségizett Kolozsvárt (1937), ugyanitt jog- és államtudományi doktorátust szerzett (1941), majd bölcsészeti és közgazdasági tanulmányokat végzett Olaszországban és itthon. Ügyvédjelölt, majd joggyakornok és albíró a kolozsvári törvényszéken (1942-46), az MNSZ művelődésügyi titkára Bukarestben (1946-49), az Állami Könyvkiadó szerkesztője (1949-51), a Romániai Magyar Szó és Művelődési Útmutató alapító munkatársa, nyugalomba vonulásáig az Új Élet bukaresti fiókszerkesztőségének vezetője. 1990-től a bukaresti Valóság munkatársa. Élete utolsó szakaszában Szardinián élt feleségével, Liana Pasquali hárfaművésznővel. 1936-ben jelentkezett verssel, később számos korabeli lap (Brassói Lapok, Erdélyi Helikon, Korunk, Ellenzék, Keleti Újság, Független Újság, Pásztortűz) közölte lirai alkotásait, műforditásait. Forditott a román és az olasz irodalomból, emlékezetes néhány prózai műve. Kiemelkedő teljesitménye a Kuncz Aladár Fekete kolostora alapján készült számos irodalmi riportja, útirajza. Alábbi versválogatásunk az Erdélyi Helikon lapgyűjteménye alapján készült. (Cseke Gábor összeállítása)

Históriás 2017.

Az Irodalmi Rádió szépirodalmi és képzőművészeti alkotópályázatot hirdet A históriás 2017 címmel. A pályázatra verses és prózai szépirodalmi alkotásokat, valamint képzőművészeti alkotásokat várnak. Minden alkotó legfeljebb tíz, történelmi tárgyú művel nevezhet.

Lőrincz József versei

Idill

Égi forrásból bugyog a fény.
Szeretem a szülőfalum:
Amely már rég nem az enyém.

Elfoglalta az áradat,
A terpeszkedő hatalom.
Pöffeszkedő szubkultúra
Ujjong a Szőlőoldalon.

Csákfalvában, a Gergő úton
Valaki házról házra jár:
A pusztulás érdekében szervezkedik a halál.

EMIL-tábor Árkoson

Az Erdélyi Magyar Írók Ligája (E-MIL) idén is megszervezi éves, immár 16. írótáborát, amelyet szeptember 7–10. között a Kovászna megyei Árkoson, az Európai Tanulmányi Központban tartanak. Írók, költők, politikusok tanácskoznak majd az erdélyi és a Kárpát-medencei irodalmi stratégiákról. Íme a részletes program:

Novellapályázat

Novellaíró pályázatot hirdet 150 éves fennállásának alkalmából a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A felhívás témája a hivatalalapító Keleti Károly élete és munkássága. A pályázatra 14. életévét betöltött szerzők máshol nem publikált, magyar nyelvű prózai műveit várják Magyarországról és a határon túlról is. Az elkészült művekkel egyénileg és közösen is lehet pályázni, de egy pályázó legfeljebb három alkotással nevezhet.

Korunk 2017/9.

A Korunk folyóirat szeptember i számának tematikája: reformáció 500. Európa történetében a reformáció meghatározó hatást gyakorló folyamatként jelentkezett, melynek kezdetére 500 év távlatából emlékezünk. A reformáció nemcsak hitbeli megújulást váltott ki a keresztény egyházban, hanem ezzel párhuzamosan olyan kulturális és társadalmi irányváltást indított el, amely kihatással volt az egész kontinens későbbi életére.

Ászkon pirított szerelem

Kedvesem! Nem is tudom, hogyan hozzam tudomásodra, mennyire szerettelek. Talán megteszi ez a ködbe burkolt kis emlékezés. Te minden bizonnyal felismersz, de lehet hogy másoknak is az eszükbe jutok. Erdélynek abban a részében „muszájtanárok” járták a falvakat, hogy magyar diákokat toborozzanak anyanyelvi iskoláikba. Úttalan utakon, elvadult tájon, „farkasfoggal marasztaló” hegyi ösvényeken jutottak el Hozzátok is, annak a székely tanítónak köszönhetően, aki egykor maga is ágról szakadt „kisharisnyás” csóró gyermekként vágott a nagyvilágnak.

Interjú Kristó Tiborral

- Miként látod íróasztalod (laptopod?) mellől a mai (erdélyi) költészetet? Próbálsz-e lépést tartani az összmagyar irodalom többé-kevésbé kialakult irányvonalaival, vagy sajátosan megszabott öntörvényű utat követsz?

- Tehetségekben, s már-már befutott írókban, költőkben egyáltalán nem szűkölködik irodalmunk, függetlenül attól, hogy milyen irányvonalak mentén futják (be) pályájukat. Arról viszont, hogy jó ötven év múlva mennyien maradnak fenn a szűrőn, nem mernék „kezességet” vállalni…

Subscribe to this RSS feed