Publicisztika

Dilettánsok

Valósággal retteget a tárlatnyitóktól, könyvbemutatóktól, s minden hasonló rendezvénytől. Ennek ellenére nem vonhatta ki magát az olykor rá háruló feladat alól. Hírlapi tudósítóként megbizonyosodhatott afelől, hogy az ilyen-olyan rangú és színvonalú közművelődési események főszereplői között igen sok a feltűnési viszketegségben szenvedő szerencsétlen ember, szereplési vágytól hajtott politikus, magát többre érdemesnek tartó akarnok műkedvelő.

Az álomcipő

Nézzük egymást. Én és a cipő. Én tompán, fátyolos tekintettel, ő ragyogva, kacéran. Egy világ választ el tőle. Ez a világ egyetlen satnya árcédula... Gebedjen meg, aki megszabta az árát. Azért ezt a cipőt akkor is megveszem, ha három hónapig csak füvet legelek.

A Hídverő-díjhoz

Egykori főszerkesztőm, Csoóri Sándor azt tartotta, hogy ha az embernek beszélnie kell, tisztelje meg a közönségét, készüljön fel arra becsületesen. Értesülvén arról, hogy Hídverő-díjat kapok, kutatómunkába kezdtem, hogy kiderítsem, mivel járhat ez az elismerés, mi ennek az ódiuma.

Papp Endre Hídverő-díjához


Az első kérdés mindenki számára, aki e a díjátadásra figyel, az lehetne: miért Papp Endre, a Hitel folyóirat főszerkesztője kapja alapítványunk idei Hídverő-díját? Erre a válaszom az: mert a Hitel is és Papp Endre is “azonos önmagával”. Többféleképpen is folytatni lehetne a gondolatot: viszont, számunkra, akik tudjuk, hogy az “Azonos önmagával” egy könyvcím, a szerzője pedig Papp Endre, az értelmezés rögtön bonyolultabbá válik.

Kristó Tibor EMIA-díjához

Hetven évvel ezelőtt, a magyar költészet napján született Kristó Tibor – és ez nem lehetett véletlen, ez már egy korai eljegyzésnek, eljegyződésnek is tekinthető. Már ha egyetértünk azzal a tétellel, hogy költőnek születni kell, nem lehet csak úgy azzá válni.

Fészbukk

Sokáig sikerült ellenállnia a legújabb őrületnek, a közösségi oldalak csábításának. Nem esett nehezére, hisz ösztönösen tartózkodott mindenféle divathóborttól. A közösségi oldalakon folyó felszínes diskurzust, felelőtlen okoskodást, fölösleges szószaporítást, amíg tehette, kerülte.

A jellemről

Részlet. Könyvismertető helyett.

Azt hiszem, Márai magyarságát, hűségét a magyar nyelv és a magyarság iránt senki nem vonhatja kétségbe. Vallomásai sokak számára ismertek. Most egy újabbat szeretnék bemutatni, amely most látott napvilágot a Föld, Föld című kötetei folytatásaként, megjelent, „Hallgatni akartam” 1939-ben írt, eddig kiadatlan naplójából.

A kutyákról

A kutyákról, a kutya–ember barátságról, a hűségről sok történetet hallhattunk, olvashattunk. Köztudott, a kutyák megérzik a gazdáik halálát és ezt ki is mutatják, ki is fejezik. Vonyítanak, szűkölnek, sírnak, de mindenképpen jelzik a környezetükkel, hogy valami történt. Valami kivételes.