Moyses Márton

Ha nem magyar lett volna, Európa ódákat zengne róla!
Ha nem erdélyi magyar, Magyarországon jogvédő és ifjúsági szervezetek százai tűzték volna a nevét zászlójukra!
De mivel magyar és erdélyi, ráadásul székely, ahogy nálunk történni szokott, majdnem tökéletes az elhallgatás! A Nagy Erdélyi Magyar Csöndben tökéletes a felejtés! A Nagy Erdélyi Magyar Csöndben még a helytállás, az erkölcs, és az igazi Nagy Tett példaképeire sincs szükség.

Pedig, a huszadik század második felének legnagyobb magyar vértanúja volt – ha lengyel lett volna, most utcák sora őrizné a nevét, konferenciákon emlékeznének rá. És nemcsak a vértanú haláláért. Vértanúként meghalni nem akkora tett, mint lassan évtizedeken át vértanúvá válni! Végigélni a szekuritáté kegyetlenkedéseit, a börtönt, s hogy árulóvá ne válhasson, a saját nyelvét egy zsineggel levágni! Talán az európai történelemben sem volt példa rá! S hogyha netán mégis, arra, hogy érzéstelenítés nélkül valakinek vissza is varrják -, mert ezt tette a szekuritáté -, biztos nem. De hát ki is volt és mit tett, Moyses Márton - kérdezhetnék.
A Wikipédiából tallózok.
Február 13-án lesz 45 éve, hogy a nagyajtai Moyses Márton tiltakozásul a kommunista diktatúrában elszenvedett sérelmek ellen, önkezűen véget vetett az életének, saját elhatározásból a tűzhalálba menekült. 1970. február 13-án, pénteken, egy évvel Jan Palach prágai és Bauer Sándor budapesti mártíriuma után bement Brassóba, a kommunista párt székháza elé, benzinnel leöntötte, majd felgyújtotta magát. Rá három hónapra, a baróti kórházban hunyt el őrizet alatt, 1970. május 13-án. A Securitate parancsára minden orvosi ellátást megtagadtak tőle. A titkosrendőrség minden versét és valamennyi fényképét megsemmisítette.
Tehát, az 1941. április 20-án Nagyajtán született Moyses Márton költő és forradalmár volt!
Aki, már Baróti diákként, tizenöt évesen, 1956-ban, a magyarországi forradalom idején három társával megpróbált átjutni Magyarországra, de eltévedtek, és így kénytelenek voltak visszafordulni. „Holnap forradalom lesz”, „Vörös és fekete reakció” és „Beszélgetés a halállal” című verseiért és diákként folytatott "felforgató" levelezéséért, 1960. november 22-én letartóztatták, majd a Szokolay-féle perben hétévi börtönbüntetést kapott, amit aztán másodfokon két évre "enyhítettek". A börtönben, hogy ne tudjanak vallomást kicsikarni belőle, egy zsineggel levágta saját nyelvét, amit ott helyben minden érzéstelenítés nélkül visszavarrtak a securitatés titkosrendőrök.
Amit az igazság nevében még hozzáfűzhetünk, a szülőfaluja és a Magyarok Világszövetsége megpróbálta a nevét kihámozni a névtelenségből. Ugyancsak a Wikipédiából idézek: “A költő nagyajtai szülőházán emléktábla látható. A 2005. május 15-én felavatott emléktábla az „egykori pesti srácok” nevében Arany Tibor ajándéka, Kiss Levente szobrászművész alkotása. A Magyarok Világszövetsége a Honfoglalás 2000 Egyesülettel és az 56-os Magyarok Világszövetségével összefogásban 2002. november 4-én ünnepélyes megemlékezést tartott Moyses Mártonról Budapesten, a Batthyány-örökmécsesnél. És tegyük hozzá azt is, Tófalvi Zoltán történész, aki a legtöbbet foglalkozott a hazai történészek közül 56 emlékével, könyvet szándékszik írni Moyses Márton életéről. Várjuk a Tófalvi Zoltán rég beharangozott könyvét, addig is emlékezzünk meg Moyses Mártonról egy fennmaradt versével.

 

Moyses Márton:
Szomorú beszéd magamról

(Barátomnak)

Akit szeretek, mint a szeretőm.
Kiben úgy hiszek, mint az emberben,
Édes Barátom, sorsban sorsosom.
Hallaniok kell, ha panaszolom
az eljövendő szép embereknek.
A forradalmat hűen hordozom,
az emberséget bátran őrözöm
s tartogatom másabb időkre.
Most jó gyilkosok, értő gyilkosok
ölik szervezve zilált erőnket.
Marnak, harapnak és züllesztenek.
Magam élete alvajárókért
két sor szurony közt megy a halálhoz
Az út, jaj! hosszú nagyon odáig,
halált nem könnyen adnak sohasem.
(Nekik kegyelem lesz majd egyszerre.)
Lássa, akarom, ma is valaki
lássa, akarom, mai valaki
Erőm hogy legyen halált bevárni.
S tudjon magam volt helyén megállni,
hogyha kihullok, újra valaki.

Kolozsvár, 1960