Találatok 10. – Kali Ágnes és mi a Bretteren

Ma magányom önként vitt szobára.
lassan a nap is feljön, nem fontos.
minden nő már csak betűkkel hál
Ez az ősz a tudom, de nem akarom, nem akarom, nem tudom.
betemet, rámsimul

 

a jég, amin táncolunk
tányér, hold
anyám a tejet a kályhán felejti, valaki ököllel töri be az üveget
kezébe egy jégkalapács, feltörni a rászáradt könnyeket
a fehér nem tisztít, a fehér naponta gyilkol
halott történetben, holott tányéromon

valahol messze már égetik, valahol messze kilóra árulják
varjúnak születtünk, a galambság csak utópia
összevarrt ajkak
búzaföld
kivágjuk az összes fát, és nagy tüzet rakunk majd belőle
a szobámban nincsenek évszakok csak madarak

vetkőzöm, sósízű a szám
összerághatsz, tényleg szabad
ülök itt, gyomromban veled
belőled nincs kiút, belémszültek
ketten szaladunk végig rajtam, mint a múltkor
négy év a szerelem, nem élem túl soha

fellendülhetnék máskor is, lábaim lóbálhatnám, 
s fütyülhetnék rátok, fajankó paprikajancsik
isten fényképez, megörökít magának
papírhajón egyensúlyozó, kövér diktátor
mit szeretne túlzásba vinni, mit szégyell a legszívesebben
fölöttem pipázik, röhög 

apára várok, anyára várok
arra vársz, hogy változzon a semmi
percenként vált bizalmatlanságod tárgya
jól vagyok, nem jól, nem. vagyok.
vagyok, nagyon vagyok, most vagyok leginkább
mind megérezzük egyszer, majd szépen lassan 
elszívunk még itt egy-két életet


-----------------------
soha nem fehér lappal indulunk
jó a csaj
a szavak létrehoznak egy új teret
azért foglalkozol ennyit a halállal, mert szeretsz élni
szerencsétlen özvegyként tejet melegítgetünk
keménydrog, nem fű
(csupán) technika
egy ember, aki nem mindig tud az lenni
nincsenek készen kapott szavak
megpróbálsz ilyesmit elkapni, ami a te spéci terhed, ami a te spéci táncod
megszünteti a félelmet
ez adott esetben a csele Ágnes versének
a vers nem olyasvmi, amiből megtudhatok vmit, hanem belőle megtudhatok érezni vmit
mitől nem csak önkifejezés ez?
örömmel láttam, hogy nem esel nemi csapdába
kilép ebből a sima én—te viszonyból
a hányás mint a Pilinszky-vers legerősebb motívuma
nem a cím érdekli, nem a költőség maga
kinek a tapasztalatából dolgozna, ha nem a sajátjából
a negyedik a legkeményebb
nem a zéróból indulunk
egy gyerekhalál miért nem szomorú?
mi az, amiben felismerünk
nem hízeleg magának ez a vers
egyszerű és mégsem egyszerű
szinte az ellentéte annak, ami a konvencionális fehér
nem mindenki tudja fejből, és mégis teljes életet élnek sokan
ki tudja, hányadik század ez

--------------------------------
szeretem teleírni az embereket, akikkel találkozom
alig érkeztem meg, már csövelek
egy állandó pihenő üzemmód. erre kéne átállni
mi teremtjük az isteneket, nem? annak idején én is teremtettem isteneket
bojkott-Bretter
ti mit kértetek?