Bajusz

Már maga a szó sokatmondó, bár kevesen értjük. Türk nyelveken egyenesen következik a „gazdag”, „tekintélyes” jelentésből, mint a bajár, bojár.
De a bajusz ennél több. A bajusznak erős jelentése van, igen, ma is.
A bajusz másodlagos nemi szőrzet (nem mosolyogni rajta, ez van)., a bajusz hatalmi jelkép, a bajusz eszköz és egyáltalán.
Bajusza annak van, aki vállalja, hogy bajusza alatt mosolyog, bajusza alá iszik, bajuszát összeakasztja, ha kell.

Ez az állatvilágban sincs másként.
A macska bajsza létfontosságú, ahogyan az állatvilágban mindenhol. Az egyensúly, a tájékozódás létfontosságú eleme. Ha Isten is őrizz, egy macska bajszát levágod, vagy elpusztul, vagy csak a fal mellett közlekedik, elveszíti egyensúlyérzékét. Amíg ki nem nő. De bajusz nélkül nincs róka, oroszlán, fóka, medve, farkas. Érzékszerv. Mágneses tereket, egyáltalán: tereket érzékel.
Nálunk, embereknél: szociális tereket érzékel.
Szinte lehetetlen magyar, türk, ázsiai népeket elképzelni bajusz nélkül. Hódító népek, kellett a tájékozódáshoz. Noha például a mongoloknál, kínaiaknál igencsak vékony, alig van (de van!) a laktózishiány miatt. Az amerikai indiánoknál egyáltalán nincs, kivéve Charles Bronsont és Chert szőrtelenítés előtt, bezzeg a konkvisztádoroknak volt.
Vicc félretéve.
Nézzük meg Szent László hermáját. A leghitelesebb ábrázolás. Baloldalt, a bajuszon van egy kis kunkorodás, ettől valahogy annyira emberi és hiteles az egész. Nem szimmetrikus, hiteles. Nézzük meg Arszák pártus király szobrát. Ugyanaz a kissé gondozatlan, de karakteres bajusz.
Igen, karakter.
A bajusz övezi a szájt. Egyfajta gát, és egyfajta hatalmi jelkép. Minden ragadozó állatnak bajsza van.
Lehet az a bajusz bármilyen. Kicsi, jelképes, hitlerbajusz, huszáros bajusz, betyárbajusz, ferencjóskás, székelybajusz, vékonybajusz és bozontos bajusz. Ott van, nő, és nő a szimatunk vele.
Ha valami finom, kell, kedvünkre illő, az „bajusz alá való”.
Képzeljük el Szulejmánt, Szent Lászlót, Kolumbuszt, Dzsingisz kánt, Sztálint, és sorolhatnám még, bajusz nélkül.
Na ugye, nem? Most képzeljük el bajusztalan történelmi szereplőinket.
A bajusz természetes, magától értetődő, férfias, ott, ahol még férfiak és nők vannak. És nem, nem akadályoz a csókban.
A bajusz érzékszerv.
Becsüljétek meg.
Bajuszterror következik. (mosoly)