Items filtered by date: december 2017

Évvégi - újévi Eirodalom

Az Eirodalom szolgálatos szerkesztői idén is elvégezték irodalmi évértékelőjüket, illetve a jövőbe is előretekintettek. Bálint Tamás, Borsodi L. László és Zsidó Ferenc összegzőjét olvashatják.

Zsidó Ferenc: Öt év és öt év

A 2017-es év meghatározó – ha nagy szavakat akarnék használni, azt mondanám: vízválasztó – az Eirodalom számára. Öt évesek lettünk, elmondható, hogy kialakult az „identitásunk”, megtaláltuk helyünket az erdélyi irodalom egyre sokszínűbb prérijén. Az elmúlt öt év ugyanakkor olyan sok változást hozott az erdélyi irodalomban, hogy nehéz volt mindig megmaradni a helyes csapáson.

Dimény H. Árpád második kötetéről

Debütkötek megjelenése után el-elhangzik: az igazi törésteszt az, hogy lesz-e második, mennyi muníció marad hozzá, hogyan viszonyul az induláshoz a folytatás.
Dimény H. Árpád második kötetét olvasva nyugton állítható, hogy akadály nélkül, sikeresen vette a vélt vagy valós próbát. Szűk két év telt el első kötete, az Apatológia megjelenése óta, ennek viszonylagos, a „receptekhez” mért megkésettségét rövid idő alatt felülírta a kötet kedvező fogadtatása, és jelenleg egyszerre emlegetik a fiatal szerzők között, illetve tartják számon az érett (erdélyi) magyar lírikusi vonulat tagjaként.

Csata Ernő haikui

A FENYŐ

Egyszer utánad
is eljön a szél, ne félj
és földre ledönt.
*
Suhogó ágad
hűvösségére, senki
nem emlékszik majd.
*
Fészeklakóid,
csörtető zuhanásod
szétcsiripelik.

Drámapályázat

Az Esztrád Színház pályázatot hirdet új magyar nyelvű drámák létrehozására. A pályázat célja, hogy tehetséges íróknak lehetőséget kínáljunk a bemutatkozásra, pályájuk
elindítására.

Változásban is állandóság

Amióta világ a világ, nagyon sokan firtatták: változik-e az erkölcs, és változva, fejlődik-e?
Voltak, akik úgy vélték, hogy erkölcsi dolgokban a századok nem hoztak semmi lényeges változást. A Tízparancsolat ezredévekkel előbb megfogalmazta a közösségi együttélés morális normáit, és ma sem tudunk hozzátenni semmi érdemlegeset.

Zsidó Ferenc blokkereiről

Gustave Flaubert azt mondta, hogy a regénynek nincs Homérosza, vagyis nincs műfaji archetípusa, hanem változatai vannak. Ezt a megállapítást támasztja alá Zsidó Ferenc legújabb könyve, a Huszonnégy (Gutenberg Kiadó, Csíkszereda), amely nemcsak új mű, hanem új műfajváltozat megteremtője is, vagyis blokkregény. A Szalmatánc (regény, 2002), a Csigaterpesz (novellák, 2005) a Laska Lajos (kisprózák, 2012) szerzőjének második regényében Vajda Gergely, a helyi napilap újságírója kiégése peremén elhatározza, hogy „magánriportot” készít a tömbházzal, vagyis emeletről emeletre haladva azokkal az ismeretlenekkel, akikkel ugyanabban a „függőleges utcában” lakik.

Interjú Varga László Edgárral

– Nemrég jelent második, bejárónőm: isten című köteted. Feltűnő, hogy mindkét szó kisbetűs, és nemcsak a címből, de az egész kötetből hiányoznak a nagybetűk. Miért?

– Nem csupán a nagybetűk hiányoznak, de vesszőt és pontot sem használok a versekben. Ez már az első könyvemben is így volt, valahogy nem érzem szükségét ezeknek az írásjeleknek, csak ott használok egy-egy kérdőjelet, kettőspontot, ahol tényleg elkerülhetetlen. A vers a legtömörebb műnem, a szöveg tagolása roppant fontos, értelmezési lehetőségek rejlenek ebben. Ugyanakkor az írásjelek, nagybetűk hiánya vizuálisan egyszerűbbé, szikárabbá is teszi a szövegeket.

70 – 40 – 50

Szülinapi találkozás Salman Rushdie-val

Szeretek a számok bűvöletében forgolódni, ahogy a nyelvében is, bármennyire is csodálkozna ezen drága matektanárnőm, Kati néni. Pedig akkoriban is élveztem, ha éreztem az összefüggéseket, a játékot, csodáltam Barbut, akinek összejött a nagy találkoz(tat)ás a matematika és irodalom között, majd Mérőt, elvégre ő is onnan indul ki, etimológiailag is, mér, mérleg – mint én – méreget, mérlegel, mér eget, földet – ha nagyon Czakó Gáborosra vesszük, úgy-e.

Várad 2017/11.

A Várad folyóirat novemberi számában prózát publikál Vida Gábor, Borbáth Péter, Lőnhárt Melinda, Pilizota Szandra és Támpa Renátó; verssel jelentkezik Szőllőssy Balázs, Ady András, Müller Dezső és Molnár Zsolt. A Társadalom rovatban Varga Gábor tanulmánya és Mozog Nagy Imre önéletírása található, esszét Petrusák János és Lakatos-Fleisz Katalin közöl. A Kultúra rovatban Péter I. Zoltán Ady Endre érmindszenti gyermekéveiről értekezik, Imre Zoltán a csucsai kastély történetéről ír. Kritika a Szigligeti Társulat Mrozek-darabjáról, Darren Aronofsky: anyám!-járól és a Hurok című filmről olvasható. 

Helikon 2017/24.

A Helikon második decemberi lapszámának vezércikkét Karácsonyi Zsolt jegyzi, ezt László Noémi interjúja követi Falcsik Mari költővel. Verset Papp Attila Zsolt, prózát Tar Károly, esszét Borcsa János közöl. Horst Samson versei Szenkovics Enikő fordításában olvashatók. Kritikát Domokos Zsófia ír Láng Orsolya Bordaköz című kötetéről.

Subscribe to this RSS feed