Bemegy az atyafi például a tanácshoz (más hivatalt is mondhatnék, egyre megy), hogy azt mondja, szüksége lenne egy iratra, mellyel igazolhatná, hogy nem tartozik a helyi adókkal/illetékekkel a városnak. Miután rövidke sorban állás után előadja óhaját, orra elé nyomnak egy kérést, hogy azt töltse ki, s fáradjon át a másik osztályra.
A Helikon második májusi számának címoldalán Karácsonyi Zsolt vezércikke olvasható, ezt követi Nagy Borbála Réka beszélgetése Csukás Istvánnal. Esszét László Noémi ír Janikovszky Éváról, valamint Papp Attila Zsolt ír Jules Verne-ről. Prózát Ughy Szabina, Kollár Árpád, Szőcs Margit és Zágoni Balázs, verset Cseh Katalin közöl. Tanulmányt Borsos J. Gyöngyi ír az erdélyi képregénykultúráról, illetve Lakatos Artur a fantasy-világ motívumairól.
Vannak napjaim, amikor nincsenek se isteneim, se papjaim, csak a csönd van, s valami bágyadt üresség, jó lenne nem lenni már, odáig jutottam, mint Jeszenyin, vagy a többiek, a sokak, akik amikor látták, minden egyre megy, eldobták magukat, mint egy barackmagot, lehet, volt köztük olyan is, aki kacagott elmenőben, nem csoda, kacagva menni el elegáns dolog, megható, ó, mennyi fölöslegesség van minden mozdulatban, mennyi tétovaság, mintha csupa semmiségek jelentenék az életet, bár ha jól meggondolom, azok is semmiségek mind, amik körülveszik az embert ameddig él, mi van, ha elüt egy autó, semmi, ugyanaz, mintha fejedre esne egy cserép, volt egy barátom, ki csak a szívéhez kapott, mi kell egy halálhoz, hogy biztos legyen, mi kell ahhoz, hogy ne csak a véletlen döntse el a sorsodat, ki tudja, milyen erők és hatalmasságok vannak még, amikről nem is tudunk, mert nem figyelünk oda?
Estimesék kamaszoknak és/vagy felnőtteknek
André Krisztina (1995, Csíkszentkirály) Bretter-körére május 22-én került sor a kolozsvári Bulgakov irodalmi kávézóban, a szokott időben. A vitaindítói szerepet ezúttal Kovács Bea vállalta, a moderátorok pedig hagyományosan Sánta Miriám és André Ferenc voltak.
A Szimpla Sepsiszentgyörgy a házigazdája Kali Ágnes Ópia című kötete május 28-án, hétfőn, 18 órakor kezdődő bemutatójának. Beszélgetőtársai André Ferenc és Horváth Benji. A rendezvényen kiállításra kerülnek Kusztos Juli könyvillusztrációi. A bemutató után Flaclossless aka Kusztos Attila gondoskodik a hangulatokról. Mivel május 29-én a szerzőnek születésnapja van, Kali Ágnes guacamolevel és egyéb finomságokkal várja az érdeklődőket.
2018. június 28 – július 1. között a Hermaion Irodalmi Társaság és Fiatal Írók Szövetsége a tizedik Véneki Alkotótábort rendezi meg pályájuk elején járó, pályakezdő szerzők számára. A tábor védjegyévé vált kis létszámú, magas színvonalú műhelymunka mellett előadások, felolvasások és kerekasztal-beszélgetések szolgálják a fiatalok szakmai fejlődését és irodalmi kapcsolataik kialakítását, bővítését.
A Játéktér tavaszi számában kritika olvasható a marosvásárhelyi színház Hedda Gabler és a nagyváradi színház A kaukázusi krétakör című előadásairól, amelyek szerepelnek az idei POSzT versenyprogramjában is. Két kritika metszetében – a sepsiszentgyörgyi színház Chioggiai csetepaté és a szatmárnémeti színház Charley nénje című produkciói kapcsán – azt vizsgálják a recenzensek, milyen eltérő viszonyulások vannak az erdélyi színházban a szilveszteri és ezen keresztül a “könnyű” műfajú előadások hagyományához, igényéhez.
A Várad folyóirat áprilisi számában verssel jelentkezik Molnár Zsolt, Juhász Zsuzsanna, Csontos Márta, Lőrincz József, Saitos Lajos és Tóth Ágnes; prózát publikál: Dinók Zoltán, Szamos Mariann és Szombati István. A Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre Tejfoggal kőbe című regényes önéletrajzi krónikája, a Kultúra rovatban Péter I. Zoltán az egykori nagyváradi újságíróklubról értekezik, Boka László pedig Babits és Kosztolányi Arany-képéről közöl tanulmányt. A lapban olvasható Kőrössi P. József Grecsó Krisztiánnal folytatott Törzsasztal-beszélgetésének szerkesztett változata.
Két találkozóval zárja május végén az évadot a Szépírók Társasága és a Várad folyóirat közös irodalmi sorozata, a nagyváradi Törzsasztal.
Azt mondja, annak idején őt is megérintette az emberarcú szocializmus eszménye, de vértként védte meg az addig csak félig megértett falusi, kisvárosi gyermekkor tapasztalati világa. Beszélgetés megkésett transzilvanizmusról és nemzedéki vonulásokról a friss Kossuth-díjas és Pro Urbe díjas költővel.