Items filtered by date: október 2019

Az álomcipő

Nézzük egymást. Én és a cipő. Én tompán, fátyolos tekintettel, ő ragyogva, kacéran. Egy világ választ el tőle. Ez a világ egyetlen satnya árcédula... Gebedjen meg, aki megszabta az árát. Azért ezt a cipőt akkor is megveszem, ha három hónapig csak füvet legelek.

Átadták a Székelyföld-díjakat

Október 26-án átadták a Székelyföld Kulturális Folyóirat idei díjait Csíkszeredában. Magyarosi Sándort történészi munkáiért jutalmazták, Molnár Vilmos szerkesztő kiemelte laudációjában: a jelenleg Dublinban élő Magyarosi az első és második világháború székely vonatkozásait vizsgálja, tanulmányaiban szerencsésen ötvözi az oral historyt a levéltári forrásokkal.
Zsidó Ferenc eddigi prózaírói és kritikai munkásságáért részesült a rangos elismerésben, az őt laudáló Borsodi L. László főszerkesztő a Székelykeresztúron élő Zsidó Ferenc sajátos prózanyelvét, humorát, ugyanakkor kritikaírói egyenességét méltatta.

Bérolvasó

Nagy Koppány Zsoltnak

Tisztelt Szerkesztőség!

Köszönöm a könyveket, a börtönkönyvtár nevében is. Mihelyt egészségem engedi, írni fogok róluk. Addig is mellékelek egy régebbi kritikát. Mostanság magas vérnyomás, szorongás, depresszió, úgy egészében véve totális kilátástalanság gyötör. Winston Churchill fekete kutyája… Valójában jó ismerősök vagyunk, ezért különösebb figyelmet nem fordítok rá, inkább az bosszant, hogy a munkában akadályoz. A gyógyszeres kezelés sokat segít, sajnos ennek ára is van, olykor zavarosak a gondolataim.
Bocsássanak meg a modoros fogalmazásért, most kliséknél többre nem futja. Biztosítom Önöket, hogy megállapodásunknak eleget teszek. Továbbra is várom a könyvadományokat, fogolytársaim nagy örömmel forgatják.
Maradok tisztelettel, Bookporn

Muszka Sándor Udvarhelyen

„Hét évet voltam bezárva, / meg akartam többször is halni, / sósavat ittam és kétszer levágtak, / a jobb kezem béna, a balt lekötözték.” Muszka Sándor nem mindig vicces és kacagtató – Muszka Sándor nem mindig Sanyi bá, a humorista. Muszka Sándornak van költészete, ami kőkemény, vérlázító és nagyon emberi dolgokról szól.

A Hídverő-díjhoz

Egykori főszerkesztőm, Csoóri Sándor azt tartotta, hogy ha az embernek beszélnie kell, tisztelje meg a közönségét, készüljön fel arra becsületesen. Értesülvén arról, hogy Hídverő-díjat kapok, kutatómunkába kezdtem, hogy kiderítsem, mivel járhat ez az elismerés, mi ennek az ódiuma.

Helikon 2019/20.

A Helikon 2019/20-as lapszáma László Noémi Adjátok vissza című kiáltványával indít, majd André Ferenc interjúja olvasható Závada Péter költővel. Ezt követi Kenéz Ferenc Zárni a házat című hosszúverse, valamint Láng Orsolya Kozsovói kalauz és Arany napok című elbeszélései. Maarten Inghels versei László Noémi tolmácsolásában olvashatók, versfordítást közöl továbbá Benő Eszter, Hellmut Seiler német költő verseit tolmácsolja.

Beszélgetés Horváth Arany íróval, szerkesztővel

– Kedves Arany, rég ismerjük egymást, évek óta tegeződünk, kérlek, engedd meg, hogy az interjúban is ezt tegyem. Mindenekelőtt az érdekel, hogy lettél e név viselője, hisz nagyon ritka a magyar személynévkultúrában. Volt-e a történelem során a magyar nagyasszonyok között, aki ezt a nevet viselte?

– Arany nevet viselő személyt nem ismerek – még a magyar nagyasszonyok között sem. Édesapám (Horváth István költő, regényíró, elbeszélő – a szerk.) révén lettem Arany. Az történt, hogy amikor édesanyám a konyhában vajúdott, engem szült, édesapám a belső szoba ablakán kukucskált be, hogy nincs-e valami baj. Miután megszülettem, a bába bepólyálva odatett a padra, amely hatalmas macskánk megszokott helye volt.

Hegedűs Imre János novelláiról

Mozogni egy adott tájegységen belül (vagy visszatérni ahhoz), annak értékeivel szemlélni a világot, hűnek maradni ezekhez az értékekhez és vállalni azokat napjainkban is – így lehetne összefoglalni Hegedűs Imre János könyvét. Nyilván a dolog nem ennyire egyszerű, sőt, globalizálódó világunkban egyre bonyolultabb.

Tamás Dénes Udvarhelyen

Október 31-én, 17 órától Székelyudvarhelyen a Gutenberg Könyvesboltban mutatják be Tamás Dénes Az élő ház című könyvét. A szerzőt Miklóssi Szabó István faggatja. A "székely anyaváros" szempontjából érdekessége a kötetnek, hogy a cselekmény egyik udvarhelyi bentlakásban játszódik le, az 1990-es évek elején.

Látó 2019/10.

Világhálón a Látó októberi száma. Markó Béla, Bogdán László, Vörös István, Fellinger Károly, Németh Gábor Dávid, Káli István, Boda Edit és Ferentz Anna-Kata versei. Prózát közöl Molnár Vilmos, Szántó T. Gábor, Tóth Ágnes, Balássy Fanni, Tófalvi Zselyke, Horváth Andor. Kritikák, klikkrecek és könyvhuzamok Király Kinga Júlia, Kálmán Gábor, Markó Béla, Murakami, Bogdán László és Péterfy Gergely könyveiről. Esszék Doru Poptól és Imre Esztertől. Talált vers: Walter von der Vogelweide. "(...) mert külön van minden,/ nincsen iránya, és árnyéka sincsen, / mossa a nap a partmenti utat." (Markó Béla: Nincsen árnyéka)


www.lato.ro

Subscribe to this RSS feed