Items filtered by date: március 2019

A kászonaltízi születésű, Csíkszeredában élő Ferencz Imre költő, újságíró/szerkesztő nemrég múlt 70. esztendős. Ez is indokolta, hogy pályájáról, költészetről, újságírásról, életéről beszélgessünk.

– Először is, kérem, beszéljen a gyermekkori évekről!

– Kászon község Impér falujában születtem 1948. szeptember 28-án. Nagyanyám a tornác végén lévő padon ült, és mindenkinek újságolta: fiúgyermekünk született. Ha belegondolok, ezelőtt három évvel is még gyermek voltam, mert éltek a szüleim…  Édesanyám 2015-ben halt meg 89 évesen, édesapám pedig 2017-ben. Ő 98 éves volt. A nagyszüleim egyébként nemigen élték meg az én koromat, a hetvenet… Apám a Don-kanyarban harcolt, anyám a negyvenes években Budapesten szolgált, cseléd volt. Fényképek tanúskodtak erről az időről. Miután hazakerültek, 1945-ben összeházasodtak. A háború után jött az új világ, a kommunista propaganda, az osztályharc, a beszolgáltatás, a szegénység.

Budapesten, az Országos Idegennyelvű Könyvtárban mutatták be a fordító, Bertóti Johanna jelenlétében Florin Lăzărescu Zsibbadtság című regényét. A március 13-i kötetbemutatón a fordítóval Vincze Ferenc szerkesztő beszélgetett román irodalomról, Lăzărescuról, mint napjaink egyik jelentős, többszörösen díjazott, kortárs román szerzőjéről, valamint több szálat is felfejtve kedvcsinálóképp a regényből részleteket is meghallgathattunk.

Részlet egy hosszabb ciklusból

Kőrösi Csoma Sándor a magyar őshaza felé tartva Afganisztán hegyei között gyalogolt, amikor egy hegyszorosban váratlanul két rabló támadt rá. Teli torokból ordítoztak, kardjukkal vadul hadonásztak, szertelenül, idegesen viselkedtek. Kőrösi Csoma Sándor türelmesen várt, hogy lecsendesedjenek, ordítozás közben nehéz megérteni a szavakat. Amikor a rablók látták, milyen nyugodt, ők is lehiggadtak, normális hangon kezdtek beszélni. Akkor kiderült, az ottani hegyvidék egyik kis népének kevésbé ismert nyelvét beszélik.

A Várad folyóirat februári száma drámaközpontú: a lapszám gerincét Ozsváth Zsuzsa Délibáb Intercity - A titokban végbement csalódás c. drámája, valamint Biró Árpád Levente Kallódás ellen c. drámája adja. A Társadalom rovatban interjú olvasható Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, Péter I. Zoltán pedig Gróf Széchenyi Zsigmondra emlékezik. A Kritika rovatban Simon Judit az Interferenciákról ír, Bögözi Attila Nagy Miklós Kund publicisztikakötetét méltatja, Nagy Orsolya pedig Ali Abbasi Határ c. filmjéről értekezik.

Áder János, Magyarország köztársasági elnöke nemzeti ünnepünk, március 15. alkalmából átadta a Kossuth- és Széchenyi-díjakat. A listán két erdélyi író található.  Ferenczes István, a József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költő, szerkesztő, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagja a laudáció szerint az erdélyi líra hagyományait posztmodern életérzéssel ötvöző, egyedülálló költői életműve, a székelyföldi magyar irodalmi életben betöltött jelentős szerepe, szerkesztői és irodalomszervezői tevékenysége elismeréseként kapta a kitüntetést.

A Hadikfalván született Tamás Menyhért József Attila-díjas és Babérkoszorú díjas költőnek, írónak, műfordítónak, a Magyar Művészeti Akadémia rendes tagjának az erdélyi népköltészeti hagyományokat a bukovinai székely nyelvjárás ízességével ötvöző prózája, a XX. századi magyar történelem súlyos örökségét, a modern kori emberi tragédiákat hitelesen és érzékletesen bemutató életműve elismeréseként adta át a díjat a magyar államfő.

A teljes lista a www.hirado.hu oldalon böngészhető.

Kásler Miklós, az emberi erőforrások minisztere a nemzeti ünnep alkalmából miniszteri művészeti díjakat adott át szerdán a Pesti Vigadóban. A kitüntetettek írók között több erdélyi is van. Kiemelkedő színvonalú irodalmi tevékenysége elismeréseként József Attila-díjat kapott Király Zoltán kolozsvári költő, a Sétatér Kulturális Egyesület elnöke, valamint Sántha Attila Barna kézdivásárhelyi író, költő, szótárszerző. József Attila díjban részesült irodalomtörténészi munkásságáért a szintén erdélyi kötődésű Boka László, ki jelenleg az Széchenyi Könyvtár tudományos igazgatója.

A díjazottak teljes listája a www.kormany.hu oldalon olvasható.

A fenti címmel várja a slam kedvelőit a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár március 15-én, pénteken 17 órára, a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szálloda pedig március 17-én, vasárnap 20 órára.

Futamok Petrozsényi Nagy Pál darabjáról (Smekkerek)

Az emberélet útjának felét már rég elhagytam, s gyakorta kapom magam azon a klasszikus érzésen: itt már voltam. Talán álmomban, talán előző életemben, de talán csak egy hasonló kép felvillanása nyomán élem át szinte ugyanazt. Mint egy jelentős pályát befutó karakterszí-nész, akiben az utolsó „függöny” után végigfut az eljátszott szerepek sokasága, s rádöbben: bizony hogy összerakható megannyi megtanult jelenetből, monológból az egyedi, ami csak annyira különbözik a sok-sok drámaíró által megformált, színre álmodott sok-sok valódi avagy fiktív színpadi szituációtól, hogy egyedi módon próbálja ábrázolni s megjeleníteni a minden katarzist összekapcsoló hasonlóságot.

Valahol mélyen, több száz, ezer ölre a föld alatt élt egy sereg gyíkszerű hüllő. Akkorák voltak, mint a vadászkutyák. Testüket pikkely borította, végtagjaik karmokban végződtek, két-három vagy még ennél is több fejük nőtt és olyan szárnyuk, mint a denevéreknek. Azonban repülni már egyik sem tudott, idővel elcsökevényesedett a szárnyuk, szemük, majd maguk is kipusztultak. Hogy miként kerültek a föld alá, éppoly rejtély, mint fennmaradásuk és későbbi pusztulásuk is. Utoljára már csak egyetlen példány maradt, a legerősebb, egy háromfejű, mindnyájuknál eszesebb „sárkány”. Ez, megszimatolva a rá váró veszélyt, kimenekült a barlangból. Sokáig, talán heteken át tévelygett a föld feneketlen gyomrában, barlangról barlangra, egyik labirintusból ki, a másikba be, amikor egy szép napon felvergődött a felszínre.

A Helikon első márciusi számának vezércikkét André Ferenc jegyzi, ezt követi Pál-Lukács Zsófia interjúja Vári Attila íróval, költővel. Verset Fellinger Károly és Cseh Katalin, prózát Bíró Gergely, Balázs K. Attila és Murányi Sándor Olivér közöl. Robert Șerban verseit László Noémi fordította. Recenziót Lakatos-Fleisz Katalin közöl Darabos Enikő Testmetaforák című tanulmánykötetéről, kritikát Mărcuțiu-Rácz Dóra, illetve Kovács Újszászy Péter közölnek Zsidó Ferenc Huszonnégy című regényéről.