Már kapható a Várad folyóirat legújabb, 2018/5. száma. Három tematikus blokkal indul a lapszám, olvashatják a Kortárs hangon irodalmi pályázat folyóiratunk által legérdekesebbnak tartott pályaműveit (Hubai Gábor, György Alida, Sárkány Tímea, Csató Anita, Bakos Martin, Fülöp Dorottya verseit és prózáit), az élő várados Ozsváth Zsuzsa áprilisi kiállításán elhangzott szövegeket (a kiállító mellett Mihók Tamás és Kemenes Henriette versét, Tasnádi-Sáhy Péter prózáját), valamint válogatást a HolnapUtán Fesztiválon született színházi blogokból, Becsey-Imreh Noémi, Sebesi István, Brassai Eszter, valamint Miklós Dalma Bettina írásait.

Nyáron, júniusban lett volna hatvan, s januárban már három éve lesz annak, hogy elment. Szörnyű ezeket a lett volna hatvan, most meg nemrég egy másik barátunknál a lett volna ötven szavakat leírni, kimondani. Legutóbb, amikor fiatal költőkkel is beszélgetünk kint a lassan elsötétedő teraszon arról, hogy kik, miért nincsenek elég markánsan jelen a kulturális térben, a ki tudja, hogy létezőben, Kinde Annamari író-olvasó körei jutottak az eszembe, aki öt-hat-hét esztendeje már összegyűjtött egy asztal köré hónapról-hónapra fiatalokat, tehetségeseket és kevésbé azokat, meg az is, hogy elindította a Váradban a Junior rovatot a húsz éven aluli költőknek.

Szalamandrák éjszakái címmel nemrég új regénye jelent meg Márton Evelinnek. szülővárosában, Kolozsváron élő szerzővel, aki a közrádió bukaresti magyar adásának a munkatársa, főként ennek apropóján beszélgettünk.

- Ki volt előbb, az író vagy a rádiós Márton Evelin?

- Az első könyvem 2008-ban jelent meg, akkor már három éve a Bukaresti Rádiónál dolgoztam. Most az Észpresszó című műsort vezetem újra, volt egy pár év kihagyás, akkor Székely Ervin mostani főszerkesztővel a Szabad szombatot szerkesztettük. Igyekszem irodalmi témákra odafigyelni, mivel ebben azért otthonosabban mozgok. Különben nekem íróként a rádiózás segített, például egy hír megszerkesztésénél, hogy be kell tartsunk bizonyos időkorlátokat, márpedig íróként kezdetben hajlamos voltam némi terjengősségre.

Kacagásaink címmel adta közre emlékiratait Gálfalvi György író, szerkesztő. A több mint négyszáz oldalas műve tíz, különböző időben keletkezett, s különböző műfajú részben foglalkozik a szerző életének és több évtizedes szerkesztői pályájának legfontosabb mozzanataival. Társszerzőként akár a Szekuritáté egykori munkatársai közül is jónéhányan szerepelhetnének, hiszen a könyv végigköveti a hatvanas évektől 1989 decemberéig azokat az ügyeket, amelyeket a szerző megfigyelési dossziájának több ezer oldaláról sikerült rekonstruálni.

Kinde Annamária kilencedik verseskötetét, mely az Ünnepi Könyvhétre jelent meg Húzódhatsz közelebb címmel a Riport Kiadó gondozásában, június 15-én, szombaton 17 órától mutatjuk be a nagyváradi Bábszínházban. (Bejárás a Zöldfa utca felől!)
A találkozó első részében értékelik és díjazzák a Várad folyóirat tavaszi diák-versíró pályázatát, melynek kezdeményezője Kinde Annamária volt.

A Húzódhatsz közelebb bő egy év verstermését foglalja össze, a kötet egészét meghatározza Kinde Annamária betegsége, a versekben ugyanakkor még hangsúlyosabban jelen van a jellegzetesen Kinde Annamária-féle hang.

Hogyan lehet Romániában, intoleráns románok és türelmetlen magyarok között magyarnak, székelynek és európainak maradni? És hogyan lehet egyszerre mindezt íróként, családapaként és egy kisebbségi sorsra ítélt nemzeti közösség vezetőjeként megélni?
Markó Béla és Kőrössi P. József A magyar kártya című, az Ünnepi Könyvhétre megjelent kötetét mutatják be június 13-án, csütörtökön 18 órától Nagyváradon, a Bábszínház (Árkádia Gyermekszínház) termében. Kérdez Szűcs László, az Erdélyi Riport és a Várad folyóirat főszerkesztője.

Rejtőző szavak

– Uram! Az elveimért jöttem!
– Hol hagyta?
– Valami frakcióban.
– Milyen elvek voltak?
– Értékelvek. Még hasznosak lehettek volna. Nem látta?
– Várjunk... Csak lassan, kérem... Milyen volt az ideológiája?
– Demokrata.
– Hány részből?
– Egy emberre épült.
– Akkor nincs baj. Megvan az elv!