Zsidó Ferenc

Zsidó Ferenc

A XI. Szárhegyi Írótábor sommái

Rendhagyónak nevezhetjük a 2018 szeptember 21-23 között tizenegyedik alkalommal megszervezett Gyergyószárhegyi Írótábort. Rendhagyónak azért, mert nemrég elhunyt Egyed Péter író-filozófus, a tábor szellemi atyja, és táborszervező kollégáiban, Lövétei Lázár Lászlóban és Fekete Vincében az is felmerült, hogy Egyed Péter nélkül talán nem lehet, nem is érdemes.

Az ördög, akit megöltünk

Kérdezhetnénk, Bogdán László gazdag életművéből miért épp Az ördög Háromszéken című regény került be a Székely Könyvtár sorozatba. Erre vonatkozóan van halvány elképzelésem: számomra ez a regénye a legkedvesebb, mely mű ugyanakkor a szerző achilleszi sarka is. Mert a legizgalmasabb és a legerdélyibb. Erdélyiségünk a legsebezhetőbb pontunk - épp azért, mert oly nagyon féltjük.

Várad 2018/8.

A Várad folyóirat augusztusi számának vezércikkében Szűcs László a (pót)érettségizőkről ír; az irodalom rovatban verset közöl Molnár Zsolt, Gagyi Eszter, Ady András, Gotha Róbert Milán, Müller Dezső; prózát publikál: Szombati István, Barok Márk, Pintea László. A Társadalom rovatban folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, Kupán Árpád Kazinczy Ferenc és a magyar szabadkőművesség kapcsolatáról értekezik, Péter I. Zoltán pedig az egykori váradi Park Szállóról. A Kultúra rovatban Tóth Hajnal és Fried Noémi Lujza a fotóművészek nagyváradi találkozójáról ír összefoglalót. Kritika ezúttal Günter Kunert A véletlen archeológiája c. művéről, Zsidó Ferenc Huszonnégy c. regényéről, és a váradi színház Egy szerelem három éjszakája c. előadásáról született. A Törzsasztalban a Boka Lászlóval készült beszélgetés szerkeszetett változata olvasható.

Irodalom a Vásárhelyi Forgatagon

Augusztus 28-szeptember 2 között zajlik a hatodik alkalommal megszervezett marosvásárhelyi városünnep, melynek keretében számos irodalmi rendezvény is lesz. Augusztus 30-án, csütörtökön a Teleki Tékában könyvvásár nyílik meg, ugyanitt könyvbemutatók lesznek, például: 30-án 17 órától Gáspár György: Alattvalónak alkalmatlan. Pályakép Gálfalvi Györgyről (Polis könyvkiadó), ugyanaznap 18.30-tól Molter Károly: Komor korunk derűje és Vitorlaének. Fiatal költők antológiája “Újratöltve” 1967-2017 c. kötetek bemutatása (Polis könyvkiadó).

Beszélgetés Deák-Sárosi Lászlóval

- Kezdjük az elejétől: erdélyi gyökerű vagy, Székelyudvarhelyen születtél, Parajdon éltél, aztán a rendszerváltás után, mint oly sokan, Magyarországra költöztél. Hogyan alakult pályád?

Tanulni jöttem át Magyarországra 1990-ben, majd később két évig Luxemburgban is képeztem magam, de szakmai és magánéleti okok miatt az anyaországban maradtam. Bizonyos szakmák és állások nem tanulhatók és nem léteznek a Sóvidéken vagy akár Erdélyben, vagy azután keltették életre őket, miután eljöttem. Faluról mindig van elvándorlás, és a központ is vonzza a fiatal értelmiségieket. Ebből nem következik feltétlenül, hogy az ember elszakadjon a gyökereitől. Van, akinek épp a központ ad lehetőséget arra, hogy visszataláljon szűkebb hazája kulturális alapjaihoz, felderítse, értelmezze, megőrizze és gyarapítsa azokat.

Zsidó Ferenc elbeszélése

A halhatatlanság ára

Ács Jenő a nagy háború utolsó évében vette meg a füzetet, amikor minden férfit behívtak a már nem egészen dicsőséges osztrák-magyar hadseregbe, az olyanokat is, akiket két-három éve még alkalmatlannak nyilvánítottak. Mint őt is. Nem érte váratlanul a behívó, volt ideje felkészülni – ha egyáltalán fel lehet készülni az ilyesmire. A füzetre is azért volt szükség. Mert az a kevés otthon maradt férfi, miközben a harctéri híreket tárgyalta, nem egyszer azt is szóba hozta, hogyan lehet növelni a túlélés esélyeit. És Ács Jenő valahonnan fölszedte ezt a könyves dolgot. Hogy az képes lelassítani, sőt egészen megfogni egy golyót. Egyesek csak legyintettek, hogy ugyan, badarság, de ő, amikor kézhez kapta a behívót, az első útját a könyvkereskedés felé vette. Otthon ugyanis nem tartottak könyveket, a kalendáriumot nem számítva, de azt nem vihette el otthonról, szegény asszony miből nézi ki majd, mikor kell malacoznia a disznónak?!

Várad 2018/7.

Várad folyóirat júliusi számának vezércikkében Szűcs László búcsúzik Fábián Sándortól. Az Irodalom rovat tartalma: az Élő Váradosok Zudor-performansza, Zudor János versei, Gondos Mária Magdolna alternatív bevezetője Zudor János kötetéhez, valamint Antal Balázs elemzése Zudor: Romániából jöttem c. kötetéről. A Társadalom rovatban Alföldi Imre regényes krónikája folytatódik, Fried Noémi Lujza a (Majdnem) elfeledett váradiakról ír. A Kultúra rovatban Tóth Hajnal a Juhász Kata Társulat váradi előadásáról, valamint a Bob és Bobék Orchestráról ír. A Kritika rovatban Tóth Gábor a szegedi szimfonikusok váradi előadásáról, Beretvás Gábor pedig az Örök tél c. filmről közöl méltatást. A Törzsasztal rovat közli a Vass Tiborral folytatott beszélgetés szerkesztett változatát, az In memoriam rovatban Fábián Sándor búcsúztatása olvasható.

A legfelső stáció

A hagyományos Molnár Vilmos-i erényeket megtartva, ugyanakkor új hanggal és újszerű témákkal lepi meg az olvasót a csíkszeredai szerző új novelláskönyve.*
Molnár Vilmos írásaira jellemző a meghökkentés, a rendhagyó elbeszélői/szereplői nézőpontok választása: célja ezzel az olvasó meglepése, gondolkodási sémáiból való kizökkentése, hogy más megvilágításból vizsgáljunk meg emberi magatartásokat, jelenségeket: önmagunkat.

Eltemették a szülőföld tárca nélküli miniszterét

2018 július 7-én örök nyugalomra helyezték szülőfalujában, Galambfalván Kányádi Sándor költőt. A helyi református templomban tartott ökumenikus gyászszertartást Kányádi György református lelkész, a költő rokona, valamint Böjte Csaba ferences szerzetes vezette: mindketten bensőséges kapcsolatot ápoltak Kányádi Sándorral, így beszédük egyszerre volt személyes, poétikus és megrendült. Kányádi György a prédikációját azzal zárta, hogy „Sándor bácsi világjáró óceánjárója révbe futott, de a szelleme itt marad, itt él, amíg verset szerető ember lesz a földön”. Böjte Csaba megmutatta, hogy egy gyászszertartáson is megfér egymás mellett a fenséges és a joviális: egy Sándor bácsihoz kapcsolódó anekdotikus élményét is megosztotta az egybegyűltekkel (a verseit szidhatja, de a pálinkáját nem). Búcsúztatta Kányádit továbbá a pályatárs és "napszámos" Dávid Gyula irodalomtörténész is, aki a személyes élmények, emlékek mentén összefoglalta Kányádi pályájának fontosabb mozzanatait, kiemelve lírájának főbb erényeit. 

A templomi szertartás után a költő hamvait tartalmazó urnát az egybegyűlt tömeg felkísérte a családi sírkertbe, ahol a hantolási szertartás után egy bensőséges hangulatú műsorban Böjte Csaba árvái, illetve a Kaláka együttes a költő több megzenésített versét adták elő. A temetésen elhangzott: Kányádi halála gyásznapként vonul be a köztudatba. A szülőföld tárca néküli minisztereként sokat tett a székely/magyar kultúráért, így az utókor őrizni fogja emlékezetét.

Tekintélyes tömeg gyűlt össze a temetésre (az esős, viharos idő ellenére), a gyászolók soraiban számos költő/író is ott volt a határokon innen és túlról, ugyanakkor számos politikai/közéleti személyiség is.

Székelyföld 2018/6.

A Székelyföld folyóirat júniusi számának fókuszában a gyermekirodalom áll, az impozáns tartalmú lapszámot Borsodi L. László vendégszerkesztő állította össze. Az irodalom rovatban a következő szerzők gyermekverseit, meséit olvashatjuk:

Subscribe to this RSS feed