Helikon 2019/3.
A Helikon első februári számának vezércikkét Papp Attila Zsolt jegyzi, ezt követi Demeter Zsuzsa beszélgetése Márkus Béla irodalomtörténésszel. Verset Varga Melinda, Simonfy József és Czegő Zoltán, prózát Bodó Márta közöl. Günter Kunert novelláját Benő Eszter fordította. Kritikát Borsodi L. László, illetve Kovács Péter Zoltán ír Fekete Vince Szárnyvonal című kötetéről, továbbá Szabó András Péter recenziója olvasható Sófalvi András Hadakozás és önvédelem a középkori és fejedelemség-kori Udvarhelyszéken című könyvéről.
A Korunk folyóirat februári számának tematikája: utópiák. Különös jelenség: egykor az utópia volt a társadalomról való normatív (értékeket kijelölő) gondolkodás, sőt a társadalomfilozófia egyik legfontosabb műfaja. Ma körülnézve azt tapasztaljuk, hogy nincs már utópia, ez a műfaj halott. Miért történt ez a váltás, és milyen domináns beszédmódokat hagyott maga után? A 20. századi nagy utópiák nyomorúsága, kudarca után a negatív utópia (disztópia) lett egyeduralkodóvá? Vagy az utópia nagyon is élő – és épp ez a baj vele?
A Székelyföld folyóirat februári számának tartalmából:
A Várad decemberi (12/2018.) számában verset közöl Cselényi Béla, Demény Péter, Debreczeny György, Müller Dezső, Bozoky Balázs, Pepe Carolijo, valamint új szerzőnk, Gódza Csilla Boglárka. Prózával Kacsirek Ottó András, Mátyás Zsolt Imre, Dinók Zoltán és Günter Kunet jelentkezik. Ujvárossy László Szabó Zoltán Judóka ezoterikus tereiről ír a művészet rovatban. A lapszám irodalmi szenzációja Lám Béla eddig ismeretlen levele Boncza Bertához, melyet az író lánya, Hantz Lám Irén jóvoltából és jegyzeteivel publikálunk.