Szemle

A Helikon első áprilisi számának vezércikkét Horváth Benji jegyzi, ezt követi Demeter Zsuzsa beszélgetése Vallasek Dáné Márta műfordítóval, szerkesztővel. Verset Fellinger Károly, Csontos Márta és Szőcs Margit, prózát Orcsik Roland, Sebestyén Mihály és Gulisio Tímea közöl, recenziót Tamás Dénes ír Egyed Péter Szellem és környezet II. című könyvéről. Hans Bergel verseit Szenkovics Enikő, Robert Bly verseit Gáll Attila fordította. Kritikát Codău Annamária ír Térey János Káli holtak című regényéről, illetve Radnai Dániel Szabolcs ír Vámos Miklós töredelmes vallomás című könyvéről.

A Partium folyóirat tavaszi számában egyebek közt Bene Zoltán, Bertha Zoltán,József Bíró, Fecske Csaba, Tamás Filip, Csák Gyöngyi, Elek Ottó, Zoltán Dinók, Sándor Jahoda, Kaiser László, Erzsébet Kelemen, Lengyel János, Lajtos Nóra, József Molnár, Oláh András, Polgár Julianna, István Radnai, Rimóczi László, Sándor Szilárd, Lajos Saitos, Renátó Támba, Hajnalka Virág írásai olvashatók. 

A Várad folyóirat márciusi számának vezércikkét Szűcs László főszerkesztő jegyzi, verset publikál Aczél Géza, Debreczeny György, Csontos Márta, Gagyi Judit Eszter, Kulcsár Edmond, B.Mihály Csilla, Rumi Enikő. Prózát közöl Livilla Alba (Pilizota Szandra), Covaciu Norbert, Szamos Mariann; Saitos Lajos pedig aforizmákkal, naplójegyzetekkel jelentkezik. Az Ady 100 című rovatban Tóth Tünde és Péter I. Zoltán írásai olvashatók, a Társadalom rovatban Fried Noémi Lujza a nagyváradi faültetési programról értekezik, ugyanakkor folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája. A Kritika rovatban Simon Judit a Mafeszt színházfesztiválról ír, Nagy Orsolya Cint Eastwood A csempész c. filmjét, illetve Dan Gilroy Velvet Buzzsaw c. filmjét méltatja, Beretvás Gábor pedig Papp Gábor Zsigmond Kettévált ország c. dokumentumfilmjéről értekezik. 

Ne vénülj meg, Irodalom! – az Irodalmi Jelen márciusi száma

Ha márciusi lapszámot veszünk a kezünkbe, szinte elvárás, hogy legyen benne az egyik legnagyobb magyar ünnepünkről, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező anyag. Ahogy kinyitjuk a lapot, azonnal meg is találjuk az első oldalon Böszörményi Zoltán Hirdetés anno 1849 című pár soros versét. De mielőtt ráhangolódnánk a történelmi eseményekre, fontos kiemelni, hogy a költő két másik, teljesen eltérő költeménye is követi a 48-as témájút. A dolgok szívdobbanása a lírai én metafizikai helykeresése, a harmadik, Hóhullásban pedig meghitt szerelmes vers a vágyról, a szeretett személyről.

A Székelyföld folyóirat áprilisi számának tartalmából:

Szépirodalom
Bodor Ádám: Hekk másfél napja
„Nincs hol keresni az elődeimet” (Orbán Gábor interjúja Bodor Ádámmal)
Buda Ferenc versei
Nagy Attila versei
Fellinger Károly versei
Csikós Attila: Egy bűntett morfológiája (fiktív oknyomozó riport egy gyilkosság körülményeiről)
Főcze Kornélia: Neveden szólítottalak
Boda Edit versei
Czegő Zoltán versei
Fekete Vince: Szép Remények Nyugdíjas Klub (Kis székelyföldi tárlatvezetés Bukta Imrének)

A Korunk folyóirat 2019. áprilisi számának tematikája: Indiánok, őshonos amerikaiak, nevek és kultúrák. A lapszám szerzői egy kétségtelenül létező mítosz mögé néznek, az antropológia, művészetek, történelem szempontjait egyaránt hasznosítva.

A Helikon második márciusi számának vezércikkét Karácsonyi Zsolt jegyzi, ezt követi Zsidó Ferenc interjúja Borsodi L. László költővel, irodalomtörténésszel. Verset Serestély Zalán, Simonfy József és Fazakas Attila, prózát Ughy Szabina és Bogdán László közöl. Andrei Dósa írását László Noémi fordította. Recenziót Borsodi L. László ír Ágoston Vilmos Godir és Galanter című könyvéről, kritikát Bodó Márta ír Borsodi L. László Maszk és szerepjáték. Baka István költészetei című könyvéről.

A Várad folyóirat februári száma drámaközpontú: a lapszám gerincét Ozsváth Zsuzsa Délibáb Intercity - A titokban végbement csalódás c. drámája, valamint Biró Árpád Levente Kallódás ellen c. drámája adja. A Társadalom rovatban interjú olvasható Ilie Bolojan nagyváradi polgármesterrel, folytatódik Alföldi Imre regényes önéletrajzi krónikája, Péter I. Zoltán pedig Gróf Széchenyi Zsigmondra emlékezik. A Kritika rovatban Simon Judit az Interferenciákról ír, Bögözi Attila Nagy Miklós Kund publicisztikakötetét méltatja, Nagy Orsolya pedig Ali Abbasi Határ c. filmjéről értekezik.

A Helikon első márciusi számának vezércikkét André Ferenc jegyzi, ezt követi Pál-Lukács Zsófia interjúja Vári Attila íróval, költővel. Verset Fellinger Károly és Cseh Katalin, prózát Bíró Gergely, Balázs K. Attila és Murányi Sándor Olivér közöl. Robert Șerban verseit László Noémi fordította. Recenziót Lakatos-Fleisz Katalin közöl Darabos Enikő Testmetaforák című tanulmánykötetéről, kritikát Mărcuțiu-Rácz Dóra, illetve Kovács Újszászy Péter közölnek Zsidó Ferenc Huszonnégy című regényéről.

A Korunk 2019. márciusi számának tematikája: Magyar történelmi csaták. A magyar történelem – akárcsak a legtöbb európai nép és állam története – győztes és vesztett csaták és háborúk sorozatából áll. A „probléma” az események időbeli megoszlásával van. A 15. század végéig az ország több győztes, mint vesztes háborút vívott, hol az állam területének védelmében, hol dinasztikus célokért, új területek meghódításáért. A 16. század elején azonban megfordult ez a helyzet. A magyar állam a korszak legnagyobb katonai hatalmával, az Oszmán Birodalommal került szembe, s az egyenlőtlen küzdelemben vereséget szenvedett, elveszítette függetlenségét, hogy – az 1848–1849-es „közjátékot” leszámítva – csak az I. világháborúban elszenvedett vereséget követően, mintegy „büntetésként” kapja azt vissza.