Szemle

A Játéktér őszi számában Radu Afrim sepsiszentgyörgyi, valamint Tarnóczi Jakab nagyváradi rendezéséről olvasható kritika: Tarnóczival és Kukk Zsófia dramaturggal a Szentivánéji álom színreviteléről beszélgetett Tasnádi-Sáhy Péter. Deák Katalin és Visky András beszélgetése azt járja körbe, hogy az erdélyi színházcsinálói gyakorlatban és hagyományban miért periférikus a dramaturg szerepköre.

SZÉKELYFÖLD, XXII. évf., 2018/DECEMBER

Szépirodalom
Buda Ferenc: Hunyorgó
Oravecz Imre prózaversei
Biró Zsombor Aurél: Jó így minden, ahogy most
Varga László Edgár versei
Sánta Miriám: Autópálya
Boda Edit versei

A Helikon második novemberi számának címoldalán az idén 75 éves Király László versei olvashatók. Verset Egyed Emese, André Ferenc, László Noémi, Karácsonyi Zsolt, Varga László Edgár, Horváth Benji és Lövétei Lázár László, prózát Tamás Dénes közöl. Tanulmányt Cs. Nagy Ibolya ír Király László novellisztikájáról, valamint Zsidó Ferenc közöl Király László Kék farkasok című regényéről. Kritika Antal Balázstól olvasható Király László legújabb, Sziklarajz című kötetéről, valamint Péter Árpád ír Szávai Géza Makámaszútra című könyvéről.

A Korunk folyóirat decemberi számának témája: Impériumváltás Erdélyben (1918–1920): Bár Erdély és a csatlakozó részek Romániához kerülését csak az 1920. június 4-én aláírt trianoni békeszerződés szentesítette, az impériumváltásra ténylegesen már 1918 végén és 1919 elején sor került. E konfliktusoktól nem mentes folyamat egyik fontos eseménye volt az 1918. december 1-jén, Gyulafehérváron megrendezett ún. román nemzetgyűlés, amely nemcsak Erdély Magyarországtól való elszakadási szándékát nyilvánította ki, hanem a Román Királysággal való egyesülési óhaját is.

A Helikon első novemberi számának címoldalán Horváth Benji verse olvasható, ezt követi László Noémi beszélgetése Szenkovics Enikő műfordítóval. Verset Papp Attila Zsolt, Kántor Zsolt, prózát Borsodi L. László, Molnár Vilmos közöl. Tanulmányt Márkus Béla ír Szilágyi Istvánról, Csontos Márta ír Reményik Sándor költészetéről, illetve Molnár Ildikó közöl Babits Mihályról.

Az élő és érző, hús-vér emberi lényt helyezi középpontba a Korunk novemberi lapszáma. A filozófiában „nyelvi fordulat” zajlott le a 20. században, mely egy korábban elhanyagolt, háttérbe szorított kategória, a nyelviség szempontjából gondolta újra a kultúra nagy kérdéseit. Ennek mintájára beszélhetünk „testi fordulatról”: az emberi testre, megtestesült létezésre, érző-érzéki-biológiai létmódra való odafigyelésről, amely a kortárs társadalomtudományok, esztétikák és filozófiák beszédmódjait egyre inkább jellemzi.

A Székelyföld folyóirat novemberi számának tematikája: 100 ÉVE ÉRT VÉGET AZ I. VILÁGHÁBORÚ.
A tartalomból:
Benkő Levente: „…A vesztesek csak mi, a magyarok leszünk…” (Szemelvények Tulics Kálmán csendőrőrmester galíciai naplójából)
Magyarosi Sándor: A m. kir. 38. honvéd gyaloghadosztály katonái az 1918. június 15-i csatában
Gottfried Barna: A m. kir. 10. honvéd gyalogezred hattyúdala. Olasz front, 1918
Oláh Sándor: „Franczia harcztér” (A homoródalmási Pap János visszaemlékezése 1918. novemberi leszerelésről
Mihály János: Kolozsvár 1918 utolsó negyedében (Részlet Ajtay János hadnagy első világháborús naplójából)
Garda Dezső: Magyar forradalmi megmozdulások és a román katonai-politikai hatalomátvételhez vezető események 100 évvel ezelőtt Gyergyószentmiklóson
Gazda József: 1918: vég és kezdet

A lapszámot I.világháborús fotók illusztrálják.

Megjelent a Várad folyóirat októberi száma (2018/10.) benne megemlékezéssel az öt éve elhunyt Török Miklós íróra, akinek alakját Tóth Ágnes eleveníti fel. Verset közöl a számban Varga Sándor György, Nagy Judit Áfonya, Keszthelyi György, míg szépprózát Mikola Emese (Marlenka mértéke).

A Helikon második októberi számának vezércikkét László Noémi jegyzi, ezt követi Varga Melinda beszélgetése Füzesi Magda kárpátaljai költővel. Verset Simonfy József, Oláh András és Demény Péter közöl, Günter Kunert novelláját Benő Eszter fordította. Tanulmányt Márkus Béla közöl Szilágyi István munkásságáról. Az Angolkeringőben Vallasek Júlia ír George Saunders Lincoln és bardo című könyvéről.

 A Partium folyóirat őszi számában Bene Zoltán, Béres Tamás, Bertha Zoltán, József Bíró , Budaházi István, Dinók Zoltán, Fecske Csaba, Felhős Szabolcs, Éva Finta, Jahoda Sándor, Radmila Markovic, M. Fehérvári Judit, Molnár János, József Molnár, Krisztina Mórotz, András Oláh, Ószabó István, István Radnai, Rideg István, Rimóczi László, Lajos Saitos, Sándor Szilárd, József Szilágyi, Szóró Ilona, Szöllőssy Tibor, Sz. Tóth Gyula, Renátó Támba, Tóthárpád Ferenc írásai olvashatók és Czine Árpád fotói láthatók.