Szemle

Ebben a rovatban az Erdélyben megjelenő nyomtatott irodalmi/kulturális lapok lapszemléjét közöljük: a Székelyföld, Helikon, Korunk, Látó és a Várad aktuális lapszámainak áttekintését.

Helikon 2013 augusztus/II.

A kolozsvári Helikon folyóirat augusztus 25-i számában Egyed Péter köszönti a 85 éves Dávid Gyula irodalomtörténészt, Temesi Ferenc a 60. születésnapját ünneplő Szőcs Gézáról ír, László Noémi Ana Blandiana verseit tolmácsolja. A Kilometrikben André Ferenc és Székely Örs „négyszemközti tizennégysorosai” olvashatók, Balázs K. Attila és Gombkötő Magdás Emőke novellával jelentkezik, Lászlóffy Csaba és Zsidó Ferenc regényrészlettel.

Korunk 2013. augusztus

A Korunk augusztusi számának témája a beat-nemzedék. Az elmúlt 2–3 évben a beat-nemzedékkel kapcsolatos kulturális reprezentációk feltámadása ment végbe a tág értelemben vett művészet minden területén. A generáció hőskora óta eltelt durván ötven-hatvan év egyfajta kommemorációs érdeklődést váltott ki: Jack Kerouac kultikus regényéből, az Útonból 2012-ben filmes feldolgozás készült, a generáció legendás énekesnője, Patti Smith pedig 2004 óta folyamatosan a figyelem középpontjában van.

Székelyföld 2013/8.

A Székelyföld augusztusi számában szépirodalommal jelentkeznek: Szőcs Géza, Ferencz Imre, Szilágyi István, Lackfi János, Bene Zoltán, Pintér Lajos, Márton Evelin, Pál Sándor Attila, Gángoly Attila és Tóth Márta. A 200 éve született Petrás Incze Jánosra emlékeznek: Halász Péter, Kallós Zoltán, Harangozó Imre és Iancu Laura.

Látó 2013/július

Hálón a Látó 2013. júliusi száma. Versek Kovács András Ferenctől, Terék Annától, Pollgáh Pétertől, Tóth Kingától, Varga László Edgártól, Simonfy Józseftől, Vári Csabától és Korpa Tamástól. Regényrészletek szerkesztőinktől: Demény Pétertől és Vida Gábortól. Guillaume Apollinaire elbeszélése Székely Melinda fordításában. Váradi Nagy Pál novellája. Gálfalvi György vallomása a megfigyelt múlt kapcsán. Markó Béla az idén 60 éve alapított egykori folyóiratról, az Igaz Szóról.

Várad 2013/6.

A Várad folyóirat idei 6. számában Vass Tibor, Csák Gyöngyi, Csontos Márta, Fellinger Károly és Zudor János versei olvashatók, Balázs Ildikó, Balogh István és Tar Károly közöl prózát, Kocsis Csaba esszét, Péter I. Zoltán helytörténeti tanulmányt a nagyváradi kávéházi életről a monarchia idején. Könyvkritikát Kovács Kis Gyöngy és Szil Ágnes kötetéről olvashatunk.

Helikon július/I.

A Helikon július 10-i számában beszélgetés olvasható Felméri Cecília kolozsvári filmrendezővel, akinek Boldogságpasztilla című rövidfilmjét díjazta a Transilvania Nemzetközi Filmfesztivál zsűrije. A 12. TIFF-ről Jakab-Benke Nándor és Papp Attila Zsolt írt beszámolót. Anne Enright prózájáról értekezik Vallasek Júlia az Angolkeringő sorozat újabb részében. A lapszám közli Zudor János, Baló Levente és Lovász Krisztina verseit, valamint egy összeállítást modern ír poéták: Seamus Heaney, Louis MacNeice és Patrick Kavanagh költeményeiből, Kiss Zsuzsa fordításában. Sigmond István és Boér Tamás prózával jelentkezik, Szőcs István pedig arra keresi a választ, hogy Mitől hungarológus, aki annak neveztetik? Lovassy Cseh Tamás erdélyi szemmel ír az idei Pécsi Országos Színházi Találkozóról (POSzT). Xantus Boróka recenziót közöl Csabai László Szindbád Szibériában című könyvéről.

Korunk 2013. július

A Korunk júliusi számának központi tematikája az 1913-ás év. A súlypont ötletét az adta, hogy abban az évben jelent meg Marcel Proust Az eltűnt idő nyomában című regényciklusának első kötete, a Swann. A kortársak nem részesítették különösen kedvező fogadtatásban, de  az azóta eltelt száz év bebizonyította, hogy a múlt század egyik legnagyobb hatású alkotásáról van szó, amelyről az irodalomtörténetnek folyamatosan van új mondanivalója. Az 1913-as év irodalmi Nobel-díját Rabindranath Tagore kapta, aki évtizedeken át hazája legismertebb reprezentánsa volt a nyugati világban, hírneve azonban mára megfakult.

Székelyföld 2013. július

A Székelyföld júliusi számában szépirodalommal jelentkezik: Pap Attila Zsolt, György Attila, Sántha Attila, Vida Gábor, Báthori Csaba, Czegő Zoltán, Csender levente, Borsodi L. László és Lövétei Lázár László. A Literatura Hungaricaban Láng Gusztáv ír: jegyzetek Reményik Sándor költészetéről címmel. A Ködoszlás rovatban: Stefano Bottoni, Denis Bodeanu, Virt László, Daczó Katalin írnak Márton Áronról. A Szemle rovatban Czegő Zoltán, Borcsa János, Zsidó Ferenc és Ambrus Lajos jelentkeznek kritikával. Az Olvasólámpa közli Fekete Vince, György Attila, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos írásait: Karinthy Ferenc, Krúdy Gyula, Demeter János, és Berkó Pál – Fehér Béla könyveiről. A Vendégházban Petteri Laihonen ír Csíkszentdomokosi nyelvi tájkép címmel. A Székely Könyvtárban Pécsi Györgyi ajánlja Apor Péter Metamorphosis Transylvaniae című  kötetét.

Látó 2013/június

A Látó júniusban a Weöres centenáriumre emlékezik, mely meg is határozza teljesen a lapot, annak gerincét, alaphangját adva. A lapszámban Kántor Péter, Láng Orsolya, Egyed Emese, Mihálycsa Erika, Bíró József, Bogdán László, Juhász-Boylan Kincső és László Noémi is versekkel jelentkezik ("Koponyacsönd, koponyakéreg reccsen. / Védetlen ül a képzelet a versben." - László Noémi kezdősorai), de Weöres Sándorhoz kapcsolódik Demény Péter interjúja Gryllus Vilmossal a Kaláka versfeldolgozásai kapcsán, valamint Markó Béla és Papp Ágnes Klára értekezései is. A Téka rovatban Bányász Éva írt kritikát T. Szabó Levente: Mikszáth, a kételkedő modern című könyvéről, Dánél Mónika és Pieldner Judit pedig Sofi Oksanen Tisztogatás című könyvéről. Ugyanakkor a Talált versek között Jékely Zoltán és Orbán Ottó is Weöres Sándornak ajánlott versei zárják a lapszámlot, kerekké téve azt.

Korunk 2013. június

Több mint két évtizeddel a felemás rendszerváltás után még mindig restitúciós gondok vannak Romániában. Egy nemrég végzett felmérés szerint a történelmi egyházak például 2 522 igénylést nyújtottak be, s ezeknek csak a fele nyert kedvező elbírálást. Viták vannak az erdők visszaadása körül is. Az Apor, a Bánffy, a Bethlen, a Haller, a Kendeffy, a Kemény, a Kornis, a Mikes, a Teleki, az Ugron, a Wass, a Wesselényi családok leszármazottjai ugyancsak éltek a restitúciós törvény nyújtotta lehetőségekkel. Erdélyben, Bánságban a Partiumban és Máramarosban kb. ötszáz olyan udvarház (nemesi lak) maradt meg, amely művészettörténeti értéket képvisel. Ezek jelentős része is fokozatosan visszakerül egykori tulajdonosához.