Székelyföld 2014/május

Kivételes, talán az egész Székelyföld – a Székelyföld és folyóirat – történetében is memontó a folyóirat 2o14-es májusi lapszáma. Ebben a lapszámban a folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a szerkesztőség nevében kéréssel fordult a folyóirat történetében díjazott szerzőkhöz. „(…) Arra kérünk tehát benneteket, hogy „ünnepi” lapszámunkba, március végéig, írjatok a Székelyföldről (mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról!) (kiemelés L. Gy.), verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujogatót, reklámszöveget – bármit, amit szívetek (vagy a Múzsa!?) diktál...”

 Nos, a lapszám ezeket az írásokat tartalmazza: verseket, vallomásokat arról, hogy kinek mit jelent a Székelyföld, mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régió, mit jelent a székelység, illetve székelynek vagy tiszteletbeli székelynek lenni. És be kell vallanom számomra is kivételes írások születtek a felkérés nyomán. Álljanak itt a szerzők nevei abc sorrendben: Adorjáni Panna, Dr. Balázs Lajos, Benkő Levente, Bodor Ádám, Bogdán László, Buda Ferenc, Czakó Gábor, Cseke Péter, Daczó Katalin, Demeter M. Attila, Egyed Emese, Egyed Péter, Farkas Árpád, Fekete J. József, Fekete Vincze, Ferenczes István, Ferencz Imre, Füzi László, Gagyi József, Gazda József, Gottfried Barna, György Attila, Hertza Mikola, Kányádi Sándor, Katona Lajos, Kemény István, Kenéz Ferenc, Király László,  Kovács András Ferenc, Lakatos Mihály, Láng Gusztáv, László Noémi, Lőrincz György, Lövétei Lázár László, Markó Béla, Máthé Éva, Molnár Vilmos, Mózes Attila, Nagy Kopány Zsolt, Nagy Szabolcs, Oláh-Gál Elvira, Oláh Sándor, Orbán János Dénes, Orbok Ilona, Papp Attila Zsolt, Pécsi Györgyi, Potozky László, Sántha Attila, Szálinger Balázs, Szilágyi István, Szőcs Géza, Tánczos Vilmos, Térey János, Tófalvi Zoltán, Vári Attila, Vida Gábor, Vincze Gábor, Xantus Boróka, Zalán Tibor. A lapszámot Kántor József munkái illusztrálják. Hosszú időkre emlékezetes szám lesz!