Játéktér 2017/4.

A Játéktér színházi folyóirat téli számának fókuszában az erdélyi magyar színház áll, éppen történő avagy történeti jelenségként egyaránt.
Magyar és román kritikusok (Köllő Katalin, Alice Georgescu) azt mondják el benne, miként látják az erdélyi magyar színházat.
Interjút a kolozsvári Homemade fiatal színházcsinálóival is közlünk, akik a közösségi alkotás tapasztalatairól beszélgetnek egymással.

Egy előadás kritikája olvasható a lapban: Bocsárdi László sepsiszentgyörgyi rendezéséről, az Alice-ról. Az erdélyi színházi könyvtermésből ezúttal Jancsó Miklós és Gáspárik Attila szubjektív színházi esszékötetét recenzáltuk, illetve a kortárs drámákat tartalmazó harmadik dráMázat-kötetet, amit a székelyudvarhelyi és a nagyváradi színház közösen adott ki.
Színháztörténeti tanulmányokat is közlünk lapunkban.
Bartha Katalin Ágnes tanulmánya a 19. századi erdélyi színházzal foglalkozik, és a kiváló tragikus hős, E. Kovács Gyula és felesége anyagi problémáiba avat be minket – rámutatva arra is, hogy a korabeli színészi imázs és a társadalmi presztízsféltés milyen nehezen engedik nyilvánosság elé a színészi élet gazdasági nehézségeiről szóló információkat.
Krecht Gyöngyvér a sepsiszentgyörgyi Székely Mikó Református Kollégium 1930-as években rendezett véndiákbáljait, amelyek fontos közösségi események lettek a város életében, kulturális performanszként vizsgálja.
Pethő Tibor a Budapesten 1980-ban turnézó Kolozsvári Állami Magyar Színház Egy lócsiszár virágvasárnapja és Káin és Ábel c. előadásainak kritikai fogadtatását vizsgálja, kiemelten a Mátrai-Betegh Béla szerkesztő esetét, akinek áthallásos, a Ceaușescu-diktatúrára vonatkozó kritikái lavinát indítottak el.
Lapszámunkban távolabbra is tekintünk.
Bakk Ágnes Németországban járt: a mannheimi Schillertage fesztiválról számol be. Ružica Anja Tadić pedig a belgrádi Talas nonprofit szervezet pszichodráma-műhelyéről ír esszéjében. A műhely keretében Szerbiában állomásozó vagy ott menekültstátuszt igénylő afgán menekültek számára biztosítanak foglalkozásokat – a projekt célja a színház eszközeivel segíteni a résztvevők integrációját.
Kuti Csongor jogász Piac, jog, jövedelem című esszéjében az előadó-művészeti teljesítmények értékesítési lehetőségeiről értekezik.
Talált kép rovatunkban az udvarhelyi Katona Zoltántól közlünk rövid szösszenetet egy kép alá, amit a város központjában találtunk: udvarhelyi színészházaspárt ábrázol.
Dráma rovatunkban Alina Nelega Bakelit Taxi című szövegét Patkó Éva fordításában közöljük.