Irodalmi Jelen 2019/3.

Ne vénülj meg, Irodalom! – az Irodalmi Jelen márciusi száma

Ha márciusi lapszámot veszünk a kezünkbe, szinte elvárás, hogy legyen benne az egyik legnagyobb magyar ünnepünkről, az 1848-49-es forradalomról és szabadságharcról megemlékező anyag. Ahogy kinyitjuk a lapot, azonnal meg is találjuk az első oldalon Böszörményi Zoltán Hirdetés anno 1849 című pár soros versét. De mielőtt ráhangolódnánk a történelmi eseményekre, fontos kiemelni, hogy a költő két másik, teljesen eltérő költeménye is követi a 48-as témájút. A dolgok szívdobbanása a lírai én metafizikai helykeresése, a harmadik, Hóhullásban pedig meghitt szerelmes vers a vágyról, a szeretett személyről.

Ady Endre halálának századik évfordulójára a lap januári száma gazdag összeállítást hozott, a téma azonban nem „fulladt” ki egyetlen lapszámban, itt is találkozhatunk Adyra utaló versekkel és prózákkal. Négy remek írást is olvashatunk, köztük a Meg akarlak tartani című prózát Gáspár Ferenc tollából. Az első szám, első személyű elbeszélés egy szerelemet kereső személy gyötrelmeit és a falra írt verseket (egy elhunyt költőtől) mutatja be. A cím segítségül szolgálhat, miként kerül a képbe Ady Endre, a többi kiderül az írásból, nem lövöm le a poént. A lírai szövegek közül Bánkövi Dorottyáé fogott meg legjobban, az ő versében találtam meg leginkább Adyt. Persze érdemes saját véleményt kialakítani, van választási lehetőség, ahhoz viszont el kell olvasni Viola Szandra és Noszlopi Botond Adyját is. A lapok forgatásában a sok betű mellett elő-előbukkan egy-egy remek kép és festmény, ez esetben nyilván a szeretett Ady Endréről, ez élvezetesebbé teszi az olvasást.
Jolsvai Júlia prózája ugyancsak szerelmi témára irányítja a figyelmet, olvasás közben átérezzük a nő beteges szerelmi sodródását, vergődését.
De még a fent megemlített szövegek előtt, ahogy kezembe vettem a lapszámot, első dolgom volt kikeresni a hónap alkotóját, aki most Orbán János Dénes volt.
A név, gondolom, sokaknak ismert, a költőt nem kell bemutatni, persze azért érdemes elolvasni, hogy milyen versekkel és prózákkal érdemelte ki a hónap alkotója címet. Több versével, humoros prózájával, átiratával megismerkedhetünk, és végül magával a szerzővel, akivel Varga Melinda készített érdekes, sok részletre kiterjedő interjút.
A beszélgetésből kiderül, hogy Faludy György költészete áll hozzá legközelebb, izgalmas gyerekkora volt, már négyévesen tudott olvasni, és szinte mérnök lett belőle. Szerencsére nem így történt, különben nem olvashatnánk most ezeket a kitűnő verseket. Az interjúból megtudjuk még: OJD szerves részévé kíván lenni Borges Nagy Könyvének, és semmiképp sem akar megvénülni a lírában.
Végül gondolván az ismeretlen tehetségekre, hátralapoztam a Debüt rovathoz. Csikár Norbert Adrián Véres hurkás puding — melyben négy kicsi némber által beköszön egy műfaj prózája kimondja az egyik leghihetőbb gondolatot: A valóság teljesen igazságtalan, és pont ezért menekülünk a mesékbe. A számomra eleinte kicsit nehezen követhető szöveg másik alapgondolata: magabiztosan kell hazudni. Persze az olvasás közben rájövünk, hogy a főhős sorozatgyilkos, s mindez csak az ő életében megkérdőjelezhetetlen alaptézis.
Örülök, hogy a Debüt rovat olyan írókat és költőket tár fel előttem, akiket eddig nem – de ezután biztosan követni és olvasni fogok.
Utószóként:
Nincs jogom elvenni a felfedezés örömét az olvasók elől, így azt javaslom, hogy ne csak az általam kiemelt szövegrészekbe kukkantsanak bele, hanem forgassák végig a lapszámot, és ízlelgessék a finomságokat, hiszen ízlések és pofonok, ennek irányában viszont a döntés az önök kezében lapozik! Szépen kérem, ne hagyják magukat befolyásolni, csupán élvezzék az olvasás örömét!