A Helikon első novemberi számának címoldalán Horváth Benji verse olvasható, ezt követi László Noémi beszélgetése Szenkovics Enikő műfordítóval. Verset Papp Attila Zsolt, Kántor Zsolt, prózát Borsodi L. László, Molnár Vilmos közöl. Tanulmányt Márkus Béla ír Szilágyi Istvánról, Csontos Márta ír Reményik Sándor költészetéről, illetve Molnár Ildikó közöl Babits Mihályról.
A Helikon második októberi számának vezércikkét László Noémi jegyzi, ezt követi Varga Melinda beszélgetése Füzesi Magda kárpátaljai költővel. Verset Simonfy József, Oláh András és Demény Péter közöl, Günter Kunert novelláját Benő Eszter fordította. Tanulmányt Márkus Béla közöl Szilágyi István munkásságáról. Az Angolkeringőben Vallasek Júlia ír George Saunders Lincoln és bardo című könyvéről.
A Helikon első októberi száma a 80. éves Szilágyi István előtt tiszteleg. A lapszám vezércikkét Karácsonyi Zsolt jegyzi, tanulmányt Szilágyi István munkásságáról Márkus Béla, Csordás László és Bertha Zoltán, memorialisztikát Szakolczay Lajos ír. Verset Fekete Vince, László Noémi, Papp Attila Zsolt és Kürti László, prózát Vincze Ferenc közöl. Doina Ruști regényrészlete Szenkovics Enikő fordításában olvasható.
A Helikon második szeptemberi számának címoldalán Horváth Benji vezércikke olvasható, ezt Fekete Réka interjúja követi Tóth Mária íróval. Prózát Tóth Mária és Lackfi János, verset Ady András, Fekete Vince, Fischer Botond, Karácsonyi Zsolt, László Noémi és Márkus-Barbarossa János közöl. Aleš Šteger versét László Noémi fordította. Naplót Láng Orsolya közöl.
A Helikon első szeptemberi számának címoldalán Zalán Tibor verse olvasható, ezt követi Papp Attila Zsolt interjúja Zágoni Balázs író, rendező, filmkritikussal. Prózát Márton Evelin, verset Király Zoltán, Varga Melinda és Markó Béla közöl. Egyed Péter emlékére írt szöveget közöl Karácsonyi Zsolt, Bogdán László és Demeter M. Attila. Svet di Nahum novelláját László Noémi fordította, naplót Láng Orsolya közöl.
A Helikon második júliusi számának vezércikkét Papp Attila Zsolt jegyzi, ezt követi Demeter Zsuzsa interjúja Gábor Csilla irodalomtörténésszel. Prózát Bogdán László, Kui János és Balaton László, verset Eszteró István és Goron Sándor, naplót Láng Orsolya közöl. Wolfgang Borchert novelláit Bordás Máté fordította.
Megjelent a Helikon első júliusi száma, benne Horváth Benji, László Noémi írásai és Papp Attila Zsolt verse Kányádi Sándor emlékére, Horváth Csaba beszélgetése a 90 éves Benkő Samu művelődéstörténésszel, Vörös István és Debreczeny György versei, Bogdán László és Márton Evelin prózái, Láng Orsolya naplója, Lakatos Artur kritikája Fodor János Bernády György. Politikai életrajz című könyvéről, valamint Fried István kritikája Markó Béla Bocsáss meg, Ginsberg című kötetéről.
A Helikon második júniusi számának címoldalán László Noémi verse olvasható, ezt követi Dimény H. Árpád interjúja Czegő Zoltán költő, író, publicistával. Verset Domokos Johanna és Csontos Márta, prózát Czegő Zoltán és Kele Fodor Ákos közöl. Hellmut Seiler verseit Szenkovics Enikő fordította. Recenziót Horváth Csaba ír Süli Attila Két háromszéki kormánybiztos a forradalomban és szabadságharcban. Gál Dániel és Németh László tevékenysége 1848-49-ben című könyvéről, kritikát Szántai János, illetve Mikola Emese közöl Király Farkas Sortűz című regényéről.
A Helikon 2018/11 számának első oldalain Bréda Ferenc Színész-esszéi olvashatók, ezt követően Horváth Benji verse, továbbá Szőcs Géza, valamint Karácsonyi Zsolt nekrológja olvasható Bréda Ferencről. Zsidó Ferenc ír Bréda Ferenc Bab és babér című kötetéről, Király Farkas pedig szintén Bréda Ferenc Levelek az utókornak című könyvéről közöl méltatást. Kürénéi Szinésziosz írása Bréda Ferenc fordításában olvasható.
A Helikon második májusi számának címoldalán Karácsonyi Zsolt vezércikke olvasható, ezt követi Nagy Borbála Réka beszélgetése Csukás Istvánnal. Esszét László Noémi ír Janikovszky Éváról, valamint Papp Attila Zsolt ír Jules Verne-ről. Prózát Ughy Szabina, Kollár Árpád, Szőcs Margit és Zágoni Balázs, verset Cseh Katalin közöl. Tanulmányt Borsos J. Gyöngyi ír az erdélyi képregénykultúráról, illetve Lakatos Artur a fantasy-világ motívumairól.