Lőrincz György

Lőrincz György

Székelyföld 2014. augusztus.

A Szépirodalom rovatban írásokkal jelentkeznek: Vaszilij Bogdanov, Bene Zoltán, Nagy Attila, Ferencz Imre, Potozky László, Vécsei Rita Andrea, Márton Evelin és Bogdan Suceava.

Székelyföld 2014. július

A Szépirodalom rovatban írásokkal jelentkeznek: Markó Béla, Molnár Vilmos, Györfi Kata, Szabó Róbert Csaba és Varga Melinda.
Az I. világháborúra emlékező írásokat közölnek: Oláh Sándor, Tánczos Vilmos, Mihály János, Bartha György, Kiss Gábor, Pomogáts Béla, Lakatos Artúr, Halász Péter, Márton Evelin.

Székelyföld 2014. június

A Székelyföld júniusi számában szépirodalommal jelentkeznek: Szepesi Attila, Kontra Ferenc, Dobozi Eszter, Kisslaki László, Villányi László, Temesi Ferenc, Dénes László, Orcsik Roland, Abafáy Csillag, Füzesi Magda, Szabó Ádám, Muszka Sándor.
A Forgószínpadban Gergely Zsuzsa beszélget Váta Loránd színművésszel.
A Ködoszlás rovatban Hencz Hilda és Gáll Erwin írnak a „magyar” Bukarestről.
Az Aranyág közli Mirk László írását: Ősi, régi, igazi székely himnusz? És ki írta címmel.

A földreszálló luftballon…

Azt hiszem, hogy korosztályom, a  Ceaușecu-diktatúra alatt megélt nyomorúság ellenére, a világtörténelem legszebb, legboldogabb korát éli. Élte. A technikai robbanás, a jóléti fejlődés, a világ megismerhetősége, az utazási lehetőségek sokasága, s nem utolsó sorban a háborúk hiánya olyan távlatokat biztosított széles tömegek számára is, amely, még ez előtt egy fél évszázaddal is, elképzelhetetlen volt.

Székelyföld 2014/május

Kivételes, talán az egész Székelyföld – a Székelyföld és folyóirat – történetében is memontó a folyóirat 2o14-es májusi lapszáma. Ebben a lapszámban a folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a szerkesztőség nevében kéréssel fordult a folyóirat történetében díjazott szerzőkhöz. „(…) Arra kérünk tehát benneteket, hogy „ünnepi” lapszámunkba, március végéig, írjatok a Székelyföldről (mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról!) (kiemelés L. Gy.), verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujogatót, reklámszöveget – bármit, amit szívetek (vagy a Múzsa!?) diktál...”

A hiány értelmezése

A közösségépítésről, akár a fogalomról, akár mint cselekvési területről, többször írtam. Azt is megírtam már, mennyire megdöbbentem, amikor megjelentek az első magyarországi közösségfejlesztő alapítványok kapcsolatépítés céljából. De hisz nálunk él, létezik, működik a közösség – mondtam meglepődve. Aztán néhány év után rájöttem, hogy miként hull szét, atomizálódik a társadalom itt is.

Székelyföld 2014/április

A Székelyföld áprilisi számában, a Szépirodalom rovatban Farkas Árpádot köszöntik hetvenedik születésnapja alkalmából: Bogdán László, Borcsa János, Dimény Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Ferencz Imre, György Attila, Király László, Kovács András Ferenc, Lakatos Mihály, Molnár Vilmos, Sántha Attila, Vári Attila. Rövidprózát közöl Bölöni Domokos, Vörös István versekkel jelentkezik, illetve ugyancsak itt olvasható Giambattista Basile A tahó című írása. A Forgószínpadban Fazakas Márta beszélget Hajdú Géza színművésszel. Az Irattár folytatja Cseke Gábor Óriásmozaik című emlékezését.

Székelyföld 2014/március

A Székelyföld márciusi számában szépirodalommal jelentkeznek: Jánk Károly, György Attila, Egyed Emese, Tóth Mária, Király Levente, Telegdi Veres Magda, Varga László Edgár, Puskás Attila. A Nobile Officiumban Oláh-Gál Elvira beszélget Ugron Bélával és Ugron Zoltánnal. Az Irattár Cseke Gábor: Óriásmozaik című naplójának II. részét közli. Az Aranyágban Szabó Árpád Töhötöm az erdélyi hagyományos kölcsönmunkákról ír. A Műteremtés Vargyas Márta beszélgetését közli Bartha József díszlettervezővel.

Székelyföld 2014/február

A Székelyföld februári számában szépirodalommal jelentkeznek: Ferencz Imre, Sigmond István, Birtalan Ferenc, Korpa Tamás, Lőrincz György és Demény Árpád. Az Irattár Cseke Gábor tanulmányát közli. Az Alma Materben Borsodi L. László beszélget Eigel Ernővel. Az Ujjlenyomatban Gazda József jelentkezik írással. A Szemle rovatban Lakatos Mihály és Máriás József, az Olvasólámpában Fekete Vince, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos írnak. A Vendégház Boros Zoltán emlékezését közli. A Székely Könyvtárban Kántor Lajos ajánlja Bözödi György Székely bánja kötetét.

Az öregasszony

Az öregasszony mindig estefelé, csordaváráskor jelent meg a falu főutcáján. Ünneplő, hosszú, bokáig érő, fekete rakott szoknyát viselt, fekete csipkével szegélyezett köténnyel takartan, fekete fejkendő volt a fején is, amely részben eltakarta a megmaradt hajkoronát, csak elől, a homlok fölött volt egy félholdnyi fehérség – holdkaréj –, mintha fehér pártát viselt volna.

Subscribe to this RSS feed