Lőrincz György

Lőrincz György

A földreszálló luftballon…

Azt hiszem, hogy korosztályom, a  Ceaușecu-diktatúra alatt megélt nyomorúság ellenére, a világtörténelem legszebb, legboldogabb korát éli. Élte. A technikai robbanás, a jóléti fejlődés, a világ megismerhetősége, az utazási lehetőségek sokasága, s nem utolsó sorban a háborúk hiánya olyan távlatokat biztosított széles tömegek számára is, amely, még ez előtt egy fél évszázaddal is, elképzelhetetlen volt.

Székelyföld 2014/május

Kivételes, talán az egész Székelyföld – a Székelyföld és folyóirat – történetében is memontó a folyóirat 2o14-es májusi lapszáma. Ebben a lapszámban a folyóirat főszerkesztője, Lövétei Lázár László, a szerkesztőség nevében kéréssel fordult a folyóirat történetében díjazott szerzőkhöz. „(…) Arra kérünk tehát benneteket, hogy „ünnepi” lapszámunkba, március végéig, írjatok a Székelyföldről (mint történelmi-földrajzi-kulturális-politikai régióról!) (kiemelés L. Gy.), verset, karcolatot, naplójegyzetet, szerelmi vallomást, anekdotát, csujogatót, reklámszöveget – bármit, amit szívetek (vagy a Múzsa!?) diktál...”

A hiány értelmezése

A közösségépítésről, akár a fogalomról, akár mint cselekvési területről, többször írtam. Azt is megírtam már, mennyire megdöbbentem, amikor megjelentek az első magyarországi közösségfejlesztő alapítványok kapcsolatépítés céljából. De hisz nálunk él, létezik, működik a közösség – mondtam meglepődve. Aztán néhány év után rájöttem, hogy miként hull szét, atomizálódik a társadalom itt is.

Székelyföld 2014/április

A Székelyföld áprilisi számában, a Szépirodalom rovatban Farkas Árpádot köszöntik hetvenedik születésnapja alkalmából: Bogdán László, Borcsa János, Dimény Árpád, Fekete Vince, Ferenczes István, Ferencz Imre, György Attila, Király László, Kovács András Ferenc, Lakatos Mihály, Molnár Vilmos, Sántha Attila, Vári Attila. Rövidprózát közöl Bölöni Domokos, Vörös István versekkel jelentkezik, illetve ugyancsak itt olvasható Giambattista Basile A tahó című írása. A Forgószínpadban Fazakas Márta beszélget Hajdú Géza színművésszel. Az Irattár folytatja Cseke Gábor Óriásmozaik című emlékezését.

Székelyföld 2014/március

A Székelyföld márciusi számában szépirodalommal jelentkeznek: Jánk Károly, György Attila, Egyed Emese, Tóth Mária, Király Levente, Telegdi Veres Magda, Varga László Edgár, Puskás Attila. A Nobile Officiumban Oláh-Gál Elvira beszélget Ugron Bélával és Ugron Zoltánnal. Az Irattár Cseke Gábor: Óriásmozaik című naplójának II. részét közli. Az Aranyágban Szabó Árpád Töhötöm az erdélyi hagyományos kölcsönmunkákról ír. A Műteremtés Vargyas Márta beszélgetését közli Bartha József díszlettervezővel.

Székelyföld 2014/február

A Székelyföld februári számában szépirodalommal jelentkeznek: Ferencz Imre, Sigmond István, Birtalan Ferenc, Korpa Tamás, Lőrincz György és Demény Árpád. Az Irattár Cseke Gábor tanulmányát közli. Az Alma Materben Borsodi L. László beszélget Eigel Ernővel. Az Ujjlenyomatban Gazda József jelentkezik írással. A Szemle rovatban Lakatos Mihály és Máriás József, az Olvasólámpában Fekete Vince, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos írnak. A Vendégház Boros Zoltán emlékezését közli. A Székely Könyvtárban Kántor Lajos ajánlja Bözödi György Székely bánja kötetét.

Az öregasszony

Az öregasszony mindig estefelé, csordaváráskor jelent meg a falu főutcáján. Ünneplő, hosszú, bokáig érő, fekete rakott szoknyát viselt, fekete csipkével szegélyezett köténnyel takartan, fekete fejkendő volt a fején is, amely részben eltakarta a megmaradt hajkoronát, csak elől, a homlok fölött volt egy félholdnyi fehérség – holdkaréj –, mintha fehér pártát viselt volna.

Székelyföld 2014/I.

A Székelyföld 2014. januári számában szépirodalommal jelentkeznek Markó Béla, Szentmártoni János, Podmaniczky Szilárd, Nagy Attila és Balla Zsófia. A Literata Hungaricaban Báthori Csaba ír Balla Zsófia verseiről. A SICULICIDIUM 250 Daczó Katalin, Dr. Garda Dezső, Albert Ernő, Pál-Antal Sándor, Szőcs János, Egyed Ákos, Nagy József és Csikány Tamás jelentkeznek emlékező írásokkal, illetve tanulmányokkal. A Szemle Olvasólámpa rovata Fekete Vince, Lövétei Lázár László, Molnár Vilmos recenzióit közli. A számot Siklódy Ferenc munkái illusztrálják, a Székely Könyvtárban Jenei László ajánlja Szabó Gyula Válogatott novellák kötetét.

A jellemről

Részlet. Könyvismertető helyett.
Azt hiszem, Márai magyarságát, hűségét a magyar nyelv és a magyarság iránt, senki nem vonhatja kétségbe. Vallomásai sokak számára ismertek.  Most egy újabbat szeretnék bemutatni, amely most látott napvilágot a Föld, Föld című kötetei folytatásaként, megjelent, „Hallgatni akartam” 1939-ben írt, eddig kiadatlan naplójából. Amely kivételes bizonyíték Márai Sándor magyarsága mellett rendkívüli jelleméről is.

Székelyföld 2013/december

A Székelyföld decemberi számában versekkel jelentkeznek: Ágh István, Zudor János, Kovács András Ferenc. Prózával Nagy Kopány Zsolt, Márton Evelin, Temesi Ferenc, Hertza Mikola és Vári Attila. A Literata Hungaricaban Gombos Péter: Shakira és Cserebere címmel ír a Weörös-örökségről a kortárs gyermekirodalomban, illetve Pomogáts Béla: Erdélyi hitvallás címmel tiszteleg a 1oo éve született Jékely Zoltán előtt. A Forgószínpadban Biró Réka közöl: Kisvárda, fesztivál, 25 – képekben címmel. A Vox Populi közli Demeter M. Attila tanulmányát Európa első nemzetiségi törvényéről, az irattár folytatja Sántha Attila tanulmányának IV. részét: Hamisítvány-e a Csíki Székely krónika? A Szemle rovatban Orbán Kinga, Zsidó Ferenc és Czegő Zoltán írnak Hertza Mikola Kísérteti jelleggel című könyvéről, illetve Bartusz-Dobosi László, Murádin Jenő és Parcsami Gábor írásai mellett a Székelyföld-díjak 2o13 címmel a laudációk olvashatók. A Székely Könyvtárban Páll Lajos Válogatott versek című kötetét Király László ajánlja. A lapszámot Csontó Lajos munkái illusztrálják.

Subscribe to this RSS feed