Szerkesztőség

Szerkesztőség

Erdélyi létlap

Antológia-kötet: mit eszik, mit iszik az erdélyi író?

Szerzők: Adorjáni Zoltán, Ábrahám János, Balla Zsófia, Bächer Iván, Bogdán László, Bölöni Domokos, Egyed Péter, Ferenczes István, Gyürky Antal, Hajdú Farkas-Zoltán, Jánk Károly, Karafiáth Orsolya, Kavafisz (Kovács András Ferenc tolmácsolásában), Kovács András Ferenc, Laczkó András, László Noémi, Lázáry René Sándor, Mózes Attila, Szakács István Péter, Szőcs Géza, Vermesser Levente, Vida Gábor.

Balkáni fohász

Markó Béla verseskönyvéről

Szülessék a jó vers bárhol, mindig a lélek mélyrétegeiből merít. De különösen gyógyító, ha a vers magaslatáról lehet rálátni a közösségi összefogásra. Markó Béla verseiből az egymásrautaltság kényszerűségére, az Erdélyhez kötődő szerelemre – arra a létre láthatunk rá, hol a szenvedés akár a védekezést is megölheti, holott ez az életben maradás alapfeltétele.

A könyvet kiadta a csíkszeredai Pallas Akadémia Könyvkiadó (2012), illusztrálta: Részegh Botond.

Gond és remény

Nagy Pál publicisztika-kötetéről

A diktatúra utáni felszabadultság és tiszta remény érzetével szemlélve a megéltek és megélhetők felemásságát, a szerző mindenkor hangot adott annak, ahogyan ő látta a környezetét, értette és értelmezte az életét is befolyásoló eseményeket. Írásai közel húsz év gondjait és reményeit mutatják meg az olvasónak egy sokat megélt ember szemszögéből tekintve.

Kiadta a marosvásárhelyi Mentor Kiadó, 2010.

Édesgyökér

Kenéz Ferenc verseskönyvéről

Kenéz Ferenc legújabb kötetének első része az Édesgyökér. Gyermekrajzok címet viseli. A ciklus 62 darabja végigviszi az olvasót a gyermekkor valós és képzeletbeli színhelyein, észleléseken és gondolatokon, álmon és valóságon. Az Öregnapló című rész az Anyai dédanyám füzetéből alcímet viseli, a vers-füzér meg amolyan toronygombirat, a szerző szerint „veritábilis gombirat-szöveg”, amely egy kisközösségről tett, jövőbe örökítendő vallomásnak tekinthető...

Tanulóév

Beszélgetés Szentmártoni Jánossal, a Magyar Írószövetség elnökével

A Magyar Írószövetség május 16-án tartja éves közgyűlését. Ez adja az apropóját, hogy közöljük az szervezet elnökével készült interjút, amely a megválasztása óta eltelt időszakot járja körül. Mint ismeretes, az erdélyi írószervezetek hagyományosan jó kapcsolatot tartanak fenn a Magyar Írószövetséggel, az itteni írók többsége tag is (szerk.)

– Elnökként három célt tűztél ki magad elé: az Írószövetség megtartását, megerősítését és megújítását. Hogyan kezdted el a munkát?
– Az első félévben nemigen foglalkoztam gazdasági kérdésekkel és problémákkal, ami hiba volt, mert nem maradt időm többek között az egyik legnehezebb feladatra, a mecénások felkutatására. Immáron elengedhetetlen, hogy a Magyar Írószövetség körül létrejöjjön egy mecenatúra kör, amely kiegészítené az állami támogatást.

Babérkoszorú Szőcs Gézának

Művészeti díjakat adott át március 14-én Budapesten Balog Zoltán, az emberi erőforrások minisztere. A József Attila-díjat - amely kiemelkedő irodalmi tevékenység elismerésére adományozható – Albert Zsuzsa költő, Petrőczi Éva költő, Fekete J. József irodalomtörténész, Gy. Horváth László műfordító, Kun Árpád költő, író, Nagy Gábor költő, kritikus és N. Pál József irodalomtörténész kapta. Babérkoszorú-díjjal Ács Margit írót, kritikust, Szőcs Géza költőt és Tóth Erzsébet költőt tüntették ki.

Laska Lajos: második kiadás

2012 nyarán látott napvilágot Zsidó Ferenc Laska Lajos című rövidpróza-kötete a csíkszeredai Pro-Print Kiadónál. A kötetet az olvasóközönség jól fogadta: az első kiadás elfogyott, így karácsonyra második, változatlan kiadása jelent meg. A könyv először négyszáz példányban jelent meg – ami egy jellemző, átlagos példányszám kortárs irodalmi kötetek esetében – másodjára háromszáz példányban jött ki. Az, hogy az első kiadás jól fogyott, annak is köszönhető, hogy a szerző az elmúlt hónapokban számos könyvbemutatót tartott, nem csupán városokban, hanem nagyobb falvakban, községekben és iskolákban is.
A kötet a címszereplő köré építkező egyperces novellák sorozatából áll. Laska Lajos egy kissé nevetséges, csetlő-botló, ugyanakkor hétköznapiságában szimpatikus figura, akivel nem történik semmi különös, ami ne fordulhatna elő bárkivel.

Beszámoló a váradi könyvmaratonról

Negyedik alkalommal szervezte meg a Várad kulturális folyóirat, a Riport Kiadó és az Europrint nyomda a már hagyományosnak számító könyvmaratont Nagyváradon. A rendezvényre a Bábszínházba várták a könyvszeretőket. 

Bogdán László új kötetéről

Münchhausen báró kalandjai a Mélabús Tornyok Városában

A meseregény – amely ötvözi a kalandregény, a pikareszk regény, a szerelmes regény és a misztikus regény elemeit, mindezen műformák paródiáival – egy régi, nagy irodalmi hőst támaszt fel, Münchhausen bárót, a halhatatlan mesekirályt, akinek a regény első felében csak a rezonőr szerepe jut, azok a különféle figurák, nők és férfiak ugyanis, akikkel ezen a különös helyen, a mélabús tornyok városában találkozik, egészen egyszerűen nem engedik szóhoz jutni, fáradhatatlanul mondják a magukét s így rajzolódik ki az ámuló, sokszor megdöbbent báró előtt a város egészen bizarr története. A kötetet kiadta a Pallas-Akadémia Könyvkiadó, Csíkszereda, 2012.
 

Déry-díj Demény Péternek

Átadták a Déry Tibor Alapítvány díját pénteken, október 18-án Budapesten. A díjazottak között van a kolozsvári Demény Péter is. További díjazottak: Bán Zsófia író, esszéista, Imre Flóra költő, műfordító és Szolláth Dávid irodalomtörténész. A Déry Tibor-díjat, a legelső olyan irodalmi elismerést, amelyet magánvagyonból alapítottak, minden évben olyan alkotónak ítélik oda, akik a magyar irodalom művelésében kimagasló eredményeket értek el. A Déry Tibor Alapítvány az író özvegyének végakaratából jött létre, aki vagyonát a magyar államra hagyta azzal a feltétellel, hogy annak értékesítése után a befolyt összeg kamataiból kimagasló irodalmi tevékenységű művészeket díjazzanak. Az első Déry-díjat 1984-ben adták át, mára több százan részesültek ebben az elismerésben.

Subscribe to this RSS feed