Items filtered by date: március 2019

Beszélgetés P. Buzogány Árpáddal

A Székelyudvarhelyen élő, a Hargita Megyei Hagyományőrzési Forrásközpontnál dolgozó P. Buzogány Árpáddal (sz. 1965) költői, néprajzos, szerkesztői munkásságáról beszélgettünk.

– Munkáidról annál többet, de rólad keveset tudunk. Szépirodalom, néprajzi értékeink cikkekbe, tanulmányokba, könyvekbe foglalva. Hol és hogyan kezdted? Emlékszel első kutatásod tárgyára, az első közlésre?

– Első közlésem, ha lehet annak nevezni, egy vers volt az akkori gyermeklapban, iskoláskoromban. Majd a nyolcvanas évek végén ismét egy gyermekvers, a Napsugárban, amiért honoráriumot is fizettek. A kilencvenes évek első felében a Romániai Magyar Szó irodalmi mellékletében (Szabad Szombat) Cseke Gábor szerkesztő kezdte közölni verseimet, novelláimat. Egy országos lapban látni az írásokat felemelő érzés volt… Cseke Gábor akkoriban egész nemzedéket indított útjára, akik közül legtöbben ma is írunk, közünk van az irodalomhoz, alkotáshoz. Az első helyismereti, néprajzi tárgyú gyűjtésem falumhoz, Gagyhoz kapcsolódik, tizedikes diákként jórészt nagyapám, Nagy Dénes elmondása alapján állítottam össze egy dolgozatot a településről, dűlőneveiről, népköltészeti értékeiről, amellyel eljutottam a tudományos dolgozatok megyei versenyére, a székelykeresztúri középiskolát képviselve. Következő évben, ugyancsak diákként Gagyi József és osztályfőnököm, Bara Katalin szervezésében Lövétén néprajzi gyűjtőtáborban vettem részt, gyermekjátékok lejegyzése volt a feladatunk. Ez már igazi tudományos munkának számított.

VIII. Bodor-est Udvarhelyen

Március 28-án, csütörtökön este nyolc órától került megrendezésre a Gondűző konferenciatermében a hagyományos tavaszi Bodor Ádám turné székelyudvarhelyi állomása. A zenei keretet a Metropol együttes alapítója, Virányi Attila biztosította, a Murányi Sándor Olivér moderálta beszélgetés előtt és után is Mátza Gyula dalait adva elő.

Csata Ernő versei

Vitám ős Kajánnal

Én előtted jöttem Keletről
mágusaimmal ős Kaján.
Szerszámmal jöttem és írással,
Szavamat ékesen róttam,
Noé és vízözön után.

Búzát termeltem, fokosom volt,
Lassan jött össze szűk kajám.
Nevet adtam én hegynek, víznek,
El ne tévedjek utamon,
Nem éltem senki ugarán.
E nevek ősi nyelv nyomai,
Ezért ma, nem mindig értjük.
Mert rárakódtak évezredek
Alatt itt átvonult hadak
Szokásai és beszédük.

Kemény Zsófi Rabok tovább c. regényéről

Kemény Zsófi regénye* olyan disztópia (negatív utópia), amelynek cselekménye nem a távoli jövőben játszódik, hanem az igen közeliben. Mondhatni úgy is: a holnapi jelenben.
A szerző tüntetéseket vizionál Magyarországon, főleg Budapesten az Orbán-kormány különböző új törvényei ellen. Eddig ebben nincs semmi futurisztikus, elég, ha bekapcsoljuk a tévét, szokott ilyen lenni. Arról azért, ami ellen a regényben a lakosság egy része tüntet ‒ vagyis, hogy fizetősek lesznek a gimnáziumok, aki külföldre költözik, az még tíz évig ún. fészekadót kell fizessen vissza a szülőhazába –, nehéz elképzelni, hogy bármilyen kormány ilyen népszerűtlen intézkedéseket hozna. A valóság ugyan néha lekörözi a kitalációt. Meg különben se akadékoskodjunk, regényről van szó, jusson szóhoz a szerző fantáziája is.

Helikon 2019/6.

A Helikon második márciusi számának vezércikkét Karácsonyi Zsolt jegyzi, ezt követi Zsidó Ferenc interjúja Borsodi L. László költővel, irodalomtörténésszel. Verset Serestély Zalán, Simonfy József és Fazakas Attila, prózát Ughy Szabina és Bogdán László közöl. Andrei Dósa írását László Noémi fordította. Recenziót Borsodi L. László ír Ágoston Vilmos Godir és Galanter című könyvéről, kritikát Bodó Márta ír Borsodi L. László Maszk és szerepjáték. Baka István költészetei című könyvéről.

A Bárka gyerekvers-pályázata

A Bárka folyóirat alkalmi gyerekvers-pályázatot hirdet. A pályázat célja, olyan új, minőségi gyerekversek létrejöttének elősegítése, melyek az év jeles napjaihoz köthetők.Ezek a jeles napok egyrészt a néphagyomány ünnepei, másrészt vallási és állami ünnepek, az iskolai közösségi élethez kapcsolódó alkalmak. Szándékunk szerint a pályázatra beérkező művek nem banalizálják az adott ünnepet, hanem tartalommal töltik meg: azt mutatják meg, hogy ezek a jeles napok mitől különlegesek, mitől lehetnek kiemelten fontosak egy gyereknek is, úgy, hogy közben nemcsak a tisztelet, hanem a játék hangján is szólnak.

Sehonnai János mennybe megy

Sehonnai János haladó alkoholista volt. Konok, elszánt munka eredményeképpen. Erre a maga módján büszke is volt, csakhogy nem akadt senki, akinek elmondhatta volna. Meglepetten kellett tapasztalnia ugyanis, hogy az embereket nemigen érdekli mások alkoholizmusa.

Bodor Ádám Székelyföldön

A szöveg csendje -ezzel a címmel várja irodalmi estre a literatúrakedvelőket a kézdivásárhelyi Vigadó Művelődési Ház március 26-án, kedden 18 órára, a csíkszeredai Kájoni János Megyei Könyvtár március 27-én, szerdán 17 órára, a székelyudvarhelyi Gondűző Étterem és Szálloda pedig 28-án, csütörtökön 20 órára.

Az MMA alkotói ösztöndíjai

A Magyar Művészeti Akadémia ismét három évre szóló, havi bruttó 200 ezer forint összegű művészeti ösztöndíj elnyerésére hirdet pályázatot száz fő részére, a 2019-2022 közötti időszakra. Az ösztöndíjprogram célja az alkotó- és előadóművészeti, valamint művészetelméleti programszerű tevékenységek támogatása, magas színvonalú művészi és művészetelméleti tevékenységek anyagi feltételeinek megteremtése az MMA tagozatainak megfelelő pályázati kategóriákban.

Indiai költők magyarul

Az alábbiakban indiai költők verseiből állítottunk össze egy válogatást. A név után zárójelben a nép, melyhez az illető szerző tartozik, illetve a nyelv, amelyen alkot.

K. SIVA REDDY (telugu)

SZERELMES DAL KÉT NEMZEDÉK KÖZÖTT

Én
Mérem közöttük a távolságot,
Talán az időt is mérem.
Valóban van mérhető tér
Van mérhető tér, van lemérhetetlen tér
Van mérhetetlenség
Ő ott áll
Körökben, terekben
Végtelen mozgásban lévő körökben terekben
Honnan jöjjek, hol álljak és mérjek?
A folyóparton álljak, a hullám-hegyen,
Egy színpadról megelőzve egy amőbát?

Subscribe to this RSS feed